Hiába törölte el a kormányzat az év elején az építési engedélyek megszerzésének kötelezettségét a 300 négyzetméter alatti alapterületű lakóingatlanok esetében, nem indult el tömeges építkezési hullám. Ennek oka feltehetően az, hogy az emberek tudomásul vették: építési engedélyt ugyan nem kell szerezniük, a helyi szabályokat be kell tartaniuk.

A lakosság nagyobbik része vélhetően ráeszmélt, hogy a jogszabályok enyhülése ellenére sem építkezhet akárhogyan, mert az ingatlan használatba vétele előtti műszaki átadáskor az építményeknek meg kell felelniük az adott település építésügyi szabályainak. Ellenkező esetben ugyanis bontási határozatokra, hosszú pereskedésre kell számítaniuk az építtetőknek – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő elmondta: az önkormányzatok nem hajlandók engedni az elvárásaikból, és nem szándékoznak változtatni a jelentős ráfordításokkal kidolgozott rendezési terveiken. Annak ellenére sem, hogy a kormányzat a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű épületek esetében januártól nem köti előzetes engedélyhez az építkezés elindítását, az építkezéseket csupán bejelentési kötelezettség terheli, és ez az új jogi környezet teret enged a városképet rontó, ellenőrizetlen és a szomszédjogokat sértő beruházásoknak.

Amint arról beszámoltunk, februárban az alapvető jogok biztosához fordult a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság, arra kérve Székely László biztost, hogy kezdeményezze az új építési törvény alkotmánybírósági kontrollját és hatályon kívül helyezését. A két szervezet azonban mindeddig nem kapott választ a beadványára.

Schmidt Jenő úgy véli: még nem lenne késő visszavonni az engedélyek eltörlésére vonatkozó jogszabályt, miután még nem indult el nagyobb beruházási hullám, ami azonban a kormányzati támogatások hatására az év második felében várhatóan bekövetkezik. Akkor pedig kaotikus viszonyokat teremthet a szabályozatlanság. Az elnök megjegyezte: az új építési törvényt valódi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül, „ötletszerűen” fogadta el az Országgyűlés kormánypárti szavazógépezete, ami újabb pofon volt az önkormányzatoknak és az építési szakmának.

Felemás áfacsökkentés

Az áfa-visszaigénylés ellenőrzésének kockázata is közrejátszhat abban, hogy az új lakások jelentős forgalmiadó-csökkentése egyelőre nem érződik a piaci árakban – hívja fel a figyelmet Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adószakértő ügyvédje. A szakember szerint a lakásépítéssel foglalkozó cégek számára a nagy változást az új lakások áfakulcsának 27 százalékról öt százalékra mérséklése jelenti, ami azonban nemcsak nagy üzleti lehetőség, hanem adóprobléma is. Réczei Géza szerint adózási okai is lehetnek annak, ha a beruházó cég nem érvényesíti az áfacsökkentést a lakásáraiban. A beruházók az árut és szolgáltatást 27 százalékos áfával veszik, viszont az idén értékesített lakások, házak esetén már ötszázalékos áfával állítják ki a számlát. Az érintett cégek azonban óvatosak az áfa-visszaigényléssel, tartanak attól, hogy az adóhatóság a nagy összegű visszaigényléseket ellenőrizni fogja, és ebben az esetben megvizsgálja az alvállalkozói teljesítéseket, illetve az alvállalkozó cégeket is. Márpedig a jelenlegi adóhatósági gyakorlat szerint a fővállalkozó a beruházással kapcsolatos adózási probléma esetén felelősséggel tartozik az alvállalkozójáért. A beruházó cégek viszont nem tudnak biztosra menni az alvállalkozók kiválasztásánál, nincsenek meg azok az ellenőrzési eszközeik, amelyekkel kiszűrhetnék az adózási szempontból problémás vagy később gondot okozó vállalkozásokat. Így most az árcsökkentést lehetővé tevő áfa-visszaigénylés helyett óvatosságból inkább ráterhelik az árra az áfakülönbséget, amit a felpörgő piac el is visel.

mno.hu