h i r d e t é s

Még mindig toronymagasan Magyarországon csalnak a legtöbbet az EU-pénzekkel, de javul a vádemelési arány

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Még mindig toronymagasan Magyarországon csalnak a legtöbbet az EU-pénzekkel, de javul a vádemelési arány

2021. június 12. - 09:49

 

Évek óta sorozatosan Magyarország vezeti toronymagasan az EU-pénzes csalások uniós ranglistáját olyan értelemben, hogy a visszaéléssel érintett pénzek aránya nálunk a legmagasabb és nem volt ebben változás a 2016-2020-as időszakot tekintve sem – derül ki az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) csütörtökön közzétett 2020-as éves jelentéséből. - írja a Portfolio

A kép illusztráció! - Forrás: Felvidék.ma

Annyi jó hír azért van, hogy az egy évvel ezelőtti 3,93%-ról 2,2%-ra esett az OLAF által javasolt pénzügyi büntetés aránya az EU-s felzárkóztatási és agrártámogatások körében. Az is jó hír, hogy az egy évvel ezelőtti 47%-ról, (EU-átlag 39% volt) 67%-ra ugrott az OLAF ajánlásai nyomán itthon vádemeléssel végződő ügyek aránya, miközben az EU-átlag 37%-ra csökkent.

Az sajnos évek óta igaz, hogy toronymagasan Magyarországon a legmagasabb az a pénzügyi büntetési arány, amennyit az EU-s pénzekből javasolt kiszabni a megelőző 5 év átlagában az OLAF. Így volt ez a 2017-es, a 2018-as, a 2019-es, és a tegnap kiadott 2020-as jelentésben is.

Amint az alábbi táblázatban láthatjuk: a 2016-2020 közötti időszakban a magyar hatóságok 2200 csalást és nem csalást jelentő szabálytalan pénzfelhasználási ügyben indítottak vizsgálatot és ezekben a szóban forgó pénzügyi tételek 1,42%-át érintő büntetést szabtak ki, ami kicsit alacsonyabb az 1,54%-os uniós átlagnál. Ugyanezen 5 év átlagában viszont az OLAF darabszámban jóval kevesebb ügyben (32) zárt le pénzügyi ajánlással végződő ügyet, amelyekben a szóban forgó uniós pénztömeg 2,2%-át tette ki a javasolt pénzügyi korrekció aránya.

EZ A 0,29%-OS UNIÓS ÁTLAG KÖZEL NYOLCSZOROSA, AZAZ A FRISS JELENTÉS SZERINT IS TORONYMAGASAN MAGYARORSZÁGON JAVASOLTA AZ ÉRINTETT EU-PÉNZEK LEGNAGYOBB ARÁNYÁT BÜNTETÉSKÉNT KISZABNI AZ OLAF.

Ha az OLAF valamely ügyben problémát észlel, akkor jellemzően 5, 10, 25, vagy 100%-os pénzügyi korrekciót, azaz visszafizetési javaslatot fogalmaz meg az Európai Bizottság felé, amit az vagy megfogad és érvényesíti a tagállam felé egy egyezkedési folyamat mentén, vagy nem. Így történt ez az elmúlt években Magyarországgal kapcsolatban is, amely egyezkedés évekig húzódott, végül 2019 nyarán megszületett a nagy alku, amely a Portfolio információi szerint mintegy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetés bevállalását jelentette a magyar kormány részéről. Ez köszön vissza a 2016-2020-as időszak átlagában a fenti táblázatban jelzett 2,2%-os arányban is, mert a Bizottság által kiszabott tényleges büntetés mögött sok esetben OLAF-ajánlások voltak.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a bő 400 milliárd forintos büntetési tétel nem jelentett tényleges forrásvesztést az országnak a 2014-2020-as ciklusra, mert a szabálytalan pénzfelhasználással érintett projektektől elvették a pénzt és más projektekbe be lehetett forgatni még. Mindez persze a magyar adófizetőknek 400-420 milliárdos többlet költségvetési kiadást jelentett, mert így az uniós bizottság által szabálytalannak ítélt projektek mögé magyar költségvetési pénzt kellett tenni.

Az OLAF a vizsgálatai eredményével a tagállami ügyészségekhez is fordul ajánlásokkal és a hatóságok vagy kezdenek ezekkel valamit, vagy nem. A magyar gyakorlat az, hogy minden olyan ügyben, amelyben az OLAF ajánlásokat fogalmaz meg a Legfőbb Ügyészség felé, utóbbi el is indítja a nyomozást, aztán annak alapján vagy vádat emel, vagy ejti az ügyet. (Az OLAF-nak nincs nyomozati jogköre, ezért nem tud olyan mélységében utána menni a dolgoknak, mint a tagállami ügyészségek, és ennek a korlátnak az áthidalására állt fel 2021. június 1-től az Európai Ügyészség, amelyhez nem csatlakozik Magyarország). Amint az alábbi táblázatban látjuk: az OLAF a 2016-2020-as időszakban lezárt vizsgálatai alapján összesen 25 ügyben fordult ajánlással a Legfőbb Ügyészség felé, amely ebből 16 esetben még nem döntött (feltehetően nyomoz), 9 esetben viszont már döntött és ebből 6 esetén vádemelést javasolt, 3 ügyet pedig lezárt vádemelés nélkül. Ez 67%-os vádemelési arányt jelent, ami szintén a franciákkal és az olaszokkal hármas holtversenyt és az egyik legmagasabb arányt jelenti az EU-ban. Egy évvel ezelőtt 47%-os vádemelési arány volt a 2015-2019-as időszak kapcsán.

Az OLAF jelentése egyébként azt is tartalmazza, hogy a 2016-2020-as időszakon belül csupán 2020-ban mennyi EU-pénzes ügyben zárta le a vizsgálatot és amint az alábbi táblázatban látszik, Magyarország esetén 8 ügyről van szó, amelyek közül 4 esetén fogalmazott meg ajánlást a Legfőbb Ügyészség felé.

(Portfolio)


 

Kommentek

h i r d e t é s

h i r d e t é s