A kedvezőtlen demográfiai trend mellett ezért fordulhat elő, hogy orvosok, tanárok és kutatók ezrei hiányoznak Magyarországról. Éppen a fehérgallérosok azok ugyanis, akik megfelelő perspektíva híján rövidebb-hosszabb időre gyorsan távoznak az országból vagy a szakmájukból.

Növekvő munkaerőhiány

Nemcsak kékgalléros dolgozókból van egyre nagyobb hiány Magyarországon, hanem a fehérgallérosokat is egyre nehezebb megtalálni a cégeknek. Ez abból is látszik, hogy új rekordra emelkedett a betöltetlen állások száma az oktatásban, de mérnökből, informatikusból szintén évek óta hiány van. Az IVSZ becslése szerint az informatikai szektor 2 éven belül potenciálisan 44 ezer informatikai szakembert venne fel, azonban évente csak 9 ezer IT-s kerül a munkaerőpiacra, ami önmagában 26 ezer fős munkaerőhiányt eredményez. És akkor nem esett még szó az orvosokról, akik közül az egészségügyi rendszer megfelelő működéséhez szükséges létszám mintegy 4 százaléka, a KSH korábbi adatai szerint mintegy 1700 orvos hiányzott.

De hová tűnnek a fehérgallérosok? Mi kellene ahhoz, hogy enyhüljön ez a számos szektort érintő szakemberhiány, ami a közszolgáltatások megfelelő színvonalú működését, és sok vállalkozás bővülésének, működésének, így végső soron a gazdaság növekedésének is útját állja?

Az oktatás vagy a gyógyítás területén a legnagyobb probléma a munkavállalók átlagos életkorának drasztikus emelkedése

- közölte a Portfolio kérdéseire az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT).

Romlik a helyzet az oktatásban, egészségügyben

Az oktatásban a betöltetlen álláshelyek száma évről évre nő. A nyugdíjba vonuló, vagy pályát módosító pedagógusok helyére nincs elegendő utánpótlás. Az egyetemről kikerülő friss diplomások jelentős részének nem vonzó a tanári pálya, hiszen rengeteg anyagi lemondásal jár, és a társadalmi megbecsültsége is alacsony. Az egyetem elvégzése után a frissdiplomások jelentős része más területen helyezkedik el.

Ezen a problémán az sem segítene, hogy a sztrájkra készülő pedagógusok bérét a kormány 10%-kal emelné, hiszen ennél sokkal nagyobb a bérlemaradásuk. A szakszervezetek vissza is utasították ezt, mert alacsonynak találják az emelés mértékét.

MIVEL A FIATAL, DIPLOMÁS PEDAGÓGUSOK BÉRE A GARANTÁLT BÉRMINIMUM ALÁ SÜLLYEDT, A 10%-OS EMELÉSNÉL IS NAGYOBB EMELÉSRE LENNE SZÜKSÉG, MIVEL A GARANTÁLT BÉRMINIMUM VALÓSZÍNŰLEG 260 EZER FORINTRA, CSAKNEM 20%-KAL EMELKEDIK JÖVŐRE. A 10%-OS EMELÉSSEL SEM ÉRNÉ EL A KEZDŐ PEDAGÓGUSOK BÉRE A GARANTÁLT BÉRMINIMUMOT.

Vagyis hiába a 10%-os béremelés, a törvényi előírás miatt (a diplomások nem kereshetnek kevesebbet a szakmunkásoknál) minden bizonnyal nagyobb béremelést kell kapnia a pedagógusok egy részének, mert nem érné el a fizetésük a 260 ezer bruttót, ami valószínűleg a megemelt bérminimum lesz.

Ami az egészségügyet illeti, ott leginkább a képzett szakdolgozók hiányoznak, hiszen – a pedagógusokhoz hasonlóan – nincs utánpótlása a nyugdíjba vonulóknak. A szakdolgozók túlnyomó többsége nő, így sokan élnek a negyven éves munkaviszony után a nyugdíjba vonulás lehetőségével.

Mind a pedagógusoknál, mind az egészségügyi szakdolgozóknál - illetve a teljes közszolgáltatást végző szférában - elengedhetetlen az azonnali és jelentős béremelés, emellett kiszámítható életpálya-modelleket kellene kínálnia az államnak

- véli az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés. Véleményük szerint

a közszolgáltatások minden területén tűzoltást végez a kormány.

Stratégia és perspektíva nélkül

Ahol épp a legnagyobb a probléma, ott történik valamilyen mértékű béremelés, de nincs egy olyan vízió, amely alapján tudhatnánk, mi lesz az oktatásban, vagy az egészségügyben 10, 20, vagy akár 30 év múlva - teszik hozzá.

ÁLLÁSPONTJUK SZERINT NEM LÁTSZIK A STRATÉGIA AZZAL KAPCSOLATBAN, HOGY A MINDENKORI KORMÁNYOK HOGYAN KÍVÁNJÁK MEGOLDANI AZ ELÖREGEDŐ SZAKMÁK UTÁNPÓTLÁSÁT, PEDIG AZ ILYEN RENDSZERSZINTŰ PROBLÉMÁK AZ ORSZÁG FEJLŐDÉSÉNEK GÁTJAI.

Bár a felsőoktatásban idén 11 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly, nem szabad elfelejteni, hogy csak közel 10 évnyi, erőteljesen csökkenő tendencia után, a tavalyelőtti mélyponthoz képest történt a javulás. Ez a jelenség az ÉSZT szerint

visszavezethető a középfokú oktatásban lezajlott egymás utáni, nem koherens változtatásokra.

A jelenlegi középfokú oktatási rendszer a tanulmányok folytatása helyett a mielőbbi munkába állást erőlteti a szakszervezet szerint ami pedig később, egy esetleges pályamódosításra kényszerülő munkavállalót súlyos hátrányba hoz majd. "A ma első osztályos általános iskolások egy része már olyan munkát fog végezni, ami ma még nem is létezik. Az automatizálás miatt munkakörök szűnnek meg vagy alakulnak át gyökeresen" - vélekednek. Erre a kihívásra pedig csak egy magasan képzett társadalom fog tudni válaszolni.

Könnyen vándorolnak ki

A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK HIÁNYA LEGINKÁBB A TARTÓSAN BETÖLTETLEN MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI ÁLLÁSHELYEK SZÁMÁBÓL LÁTSZIK.

Ennek a helyzetnek a megoldása az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés szakértői szerint a középfokú oktatási rendszer átalakítása úgy, hogy minél több fiatal legyen képes belépni a felsőoktatásba. Erre jó példákat kínálnak a balti országok, ahol az oktatási rendszer a változtatás képességére is neveli a gyerekeket.

A felsőoktatásból és a kutatói munkakörökből az egzisztenciális kérdések mellett az állandó bizonytalanság, az átalakítások hirtelen és átgondolatlan végrehajtása miatt "menekülnek" a munkavállalók - tapasztalják az ÉSZT-nél. Ugyanis éppen ez a munkavállalói réteg az, amely egy bizonytalan helyzetre könnyen reagál azzal, hogy hosszabb-rövidebb időre, vagy akár örökre elhagyja az országot. Az ő távozásuk mérhetetlen veszteség az országnak – vélekednek –, hiszen Magyarország nemzetközi versenyképességét is rontja. (Portfolio.hu)