A kormány célja ezért ha nem is a csillagos ég, de a 2,1-es átlag. Jövőre még több lesz a juttatás, és most megalakul a Kopp Mária Intézet. Kérdés, ez használ-e. Részletek a friss Heti Válaszban.

A legfejlettebb országokat tömörítő OECD 33 tagállama közül hazánk a hetedik helyen áll a családtámogatásra fordított GDP-arányos összegek szerinti listán – ennek ellenére az 1,45-ös termékenységi rátánkkal fényévekre állunk a reprodukcióhoz szükséges szinttől.

Érzi a demográfiai katasztrófa veszélyét a kormány is, ezért létrejött a családpolitikai kabinet, decembertől feláll a témával foglalkozó Kopp Mária Intézet, sőt 2018-at a családok évének nyilvánították. Újabb intézkedéseket terveznek a születésszám növelésére, sőt a cél 2030-ra elérni a lélekszám-növekedéshez minimálisan szükséges 2,1-es szintet.

A kormány rendre leszögezi: szemben azon országokkal, amelyek bevándorlókkal pótolnák a hiányt, mi önerőből akarjuk növelni a népszaporulatot. Érdemes azonban hozzáfűzni, hogy a KSH szerint jelenleg is évente bő 20 ezren telepednek le Magyarországon; 15 ezren Európából, kétezren Észak-Amerikából, 4-6 ezren Ázsiából, ezren Afrikából. Sőt az OECD előre vetíti, hogy lélekszámunk 2060-ra 9,2 millióra csökkenhet, hozzátéve:

Ezek az előrejelzések évi 20 ezer fős bevándorlást feltételeznek.

Vagyis miközben a kormány – érthetően – nem kér az idegen kultúrájú migránsok tömegeiből, a brüsszeli 1294-es menekült-kvótakötelezettség sokszorosát kitevő betelepülők nélkül a demográfiai válság még vészesebb lenne.

valasz.hu