Liechtenstein a Svájcot is ért rendkívüli nemzetközi politikai nyomásra 2013-ban csatlakozott az Európa Tanács és az OECD adóügyi együttműködést szabályozó keretegyezményéhez, 2014-ben pedig az OECD automatikus információcserét előkészítő "Common Reporting Standard" kezdeményezéséhez. 2015 októberében pedig megállapodott az Európai Unióval arról, hogy 2016-tól minden, uniós állampolgár nevén vagy uniós állampolgár tényleges tulajdonában lévő offshore cég nevén lévő liechtensteini bankszámláról automatikusan adatot szolgáltat az érintett magánszemélyek adóhatóságának, így a NAV-nak is - írja a napi.hu.

Az még bizonytalan, hogy az adózásilag releváns információk átadására 2017-ben vagy 2018-ban kerül-e sor első alkalommal, az azonban bizonyos, hogy a 2016. évi bankszámla-információkról már az érintett adózók otthoni adóhatósága tudomást fog szerezni - írja közleményében az iroda.

Társasági adót vezettek be

Liechtenstein 2014-ben 12,5 százalékos társasági adót vezetett be. Ezzel egyidejűleg, az elmúlt években Liechtenstein kettős adóztatási egyezményt kötött több európai országgal, többek között tavaly nyáron Magyarországgal is. Ezzel az intézkedéssel, valamint az adóinformáció-cserében való együttműködésével a hercegség nem pusztán leiratkozott az adóparadicsomok listájáról, hanem egyúttal bebocsátást nyert a transzparens nemzetközi adótervezésben használatos "szalonképes" országok klubjába.

Magyarország - a legtöbb fejlett adórendszerű országhoz hasonlóan - "offshore ellenes" adószabályozással rendelkezik a személyi jövedelemadó és a társasági adó tekintetében egyaránt. Ezek az, ún. "ellenőrzött külföldi társaságokra" vonatkozó szabályok egyrészről biztosítják, hogy az adóparadicsomi társaságokban termelődött nyereség Magyarországon akkor is adózzon, ha azt a tulajdonos nem veszi ki osztalékként, másrészt magasabb mértékkel adóztatja az ilyen külföldi cégekből származó jövedelmet.

Liechtenstein a társasági adó 2014. évi bevezetéséig automatikusan ellenőrzött külföldi társaságnak minősült, és így az onnan származó jövedelmek Magyarországon az előzőekben említett magasabb adómértékkel adóztak (azaz adóztak volna, ha lett volna információcsere, ami bevallásra késztette volna a Liechtensteinből jövedelmet szerző személyeket). A 10 százalékot meghaladó mértékű társasági adó bevezetése óta azonban Liechtenstein már nem minősül automatikusan ellenőrzött külföldi társaságnak. A Magyarországgal kötött kettős adóztatási egyezmény pedig szimbolikusan is leveszi Liechtensteint az adóparadicsomok listájáról, még ha egy ideig a régi reflex még meg is marad.

Mire lesz jó Liechtenstein a jövőben?

Azon magyar cégtulajdonosok számára, akik hazai cégeikben lévő részesedéseiket - bármilyen okból kifolyólag - szívesebben tartanák egy külföldi cégen keresztül, most már Liechtenstein is ideális helyszín lehet egy ott bejegyzett holdingtársaság révén. Egy ilyen holdingtársaságot immár nem Anstalt vagy Stiftung, hanem a magyar kft-hez hasonló GmbH vagy zrt.-nek megfelelő AG formájában lehet megalapítani. A végső magánszemély pedig tagja, illetve részvényese lenne e cégeknek, egy teljesen transzparens struktúrában - nem pedig kedvezményezettje egy átláthatatlan struktúrában.

A liechtensteini holdingcégnél a magyar leányvállalat által fizetett osztalék adómentes, csakúgy, mint a leányvállalat esetleges értékesítésén realizált nyereség. Ha pedig a liechtensteini holdingcég a nyereségét osztalékként továbbadja magyar magánszemély tulajdonosának, azt Liechtensteinben nem terheli forrásadó. Nem mentesül azonban a tulajdonos a 15 százalékos magyar szja-fizetési kötelezettség alól.

napi.hu