A Kepler űrtávcső nemrég egy 11 milliárd éves csillagot fényképezett le, amely körül a csillagászok szerint öt Föld-szerű bolygó is kering.

Mikor bolygónk kialakult, ezek a bolygók már akkor is öregebbek voltak, mint a Föld most.

A brit csillagászok által felfedezett kőzetbolygók mindegyike kisebb, mint a Föld. Csillagukat, a Kepler-444-et szabad szemmel is láthatjuk az égbolton a Lant csillagkép felé tekintve, mivel egy vasban szegény, nagyon fényes narancssárga csillagról van szó. A csillag 11,2 milliárd évvel ezelőtt jött lére, még a világegyetem fiatal korában. Jelenleg körülbelül negyedével kisebb és jóval hidegebb, mint saját Napunk.

A Tejúton belül ez a jelenleg ismert legősibb Földhöz hasonló bolygóknak otthont adó naprendszer. A felfedezés nem mondható meglepőnek, a kutatók tisztában vannak vele, hogy a Földhöz hasonló kőzetbolygók a Világegyetem történetének hajnalán is formálódtak már, jól mutatja azonban azt, hogy ha ezek valamelyikén kifejlődött az értelmes élet, akkor milyen felfoghatatlanul ősiek is ehetnek egyes civilizációk akár saját galaxisunkban is.

A kezdeteket vizsgálják

A Kepler-444 a csillagok első generációjának tagja, és a rendszer tanulmányozásából megtudhattuk, hogy már 7 milliárd évvel azelőtt is formálódtak kőzetbolygók az univerzumban, hogy saját Naprendszerünk egyáltalán létrejött volna. Az öt kőzetbolygó abban segítheti a tudósokat, hogy meghatározzák, a világmindenség keletkezését követően pontosan mikortól kezdődött meg a bolygók kialakulása.

Sajnos a csillagászok szerint ezen az öt bolygón nem volna értelme az élet nyomait keresni, azok ugyanis túlságosan is közel keringenek csillagukhoz ahhoz, hogy bármilyen általunk ismert életforma fennmaradhasson a felszínükön. A planéták keringési ideje napjuk körül mindössze 10 nap.
A Kepler számos Földhöz hasonló bolygót fedezett fel az elmúlt években, amelyek között akár potenciálisan lakhatóak is akadnak. Ennek feltétele az, hogy a bolygó méretében és összetételében is hasonlítson Földünkhöz, és a lakható zónában keringjen – azaz napjához ne túl közel ahhoz, hogy a felszínen túlságosan nagy forróság legyen, de elég közel ahhoz, hogy a napfény megteremtse az élet lehetőségét. A megfelelő légkör és a folyékony formában jelenlévő víz szintén a kritériumok között van – mindez persze azt feltételezve, hogy csak a földihez hasonló körülményeket elviselni képes életformákat keresünk.

{flike}