Kedden közzétette Versenyképességi jelentését a Magyar Nemzeti Bank (MNB), eszerint az Európai Unió versenyképességi rangsorában a jegybank Magyarországot a 19. helyre sorolja – írja a Portfolio.hu.

A jelentés szerint Magyarország 100-ból 47,4 pontot ért el, ami enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (46,7), de 4,5 ponttal elmarad az uniós átlagtól. A rangsor élén a skandináv országok és Hollandia végzett, míg a lista végén Románia, Görögország és Bulgária helyezkedik el.

A jelentés szerint Magyarország a háztartási megtakarítások aktivizálása, a munkaerőpiac és a modern infrastruktúra és hatékony energiafelhasználás területeken ért el magasabb pontszámot, mint az uniós országok és a többi visegrádi ország, ugyanakkor a területi és társadalmi felzárkózás fejezetben minden visegrádi ország pontszáma meghaladta az uniós átlagot, míg a magyar eredmények enyhén alacsonyabbak lettek a régiós országok átlagánál.

A külgazdaság és gazdaságszerkezet fejezetben a magyar eredmény meghaladta ugyan a régiós átlagot, azonban elmaradt az uniós átlagtól, a fennmaradó hét fejezetben (új pénzügyi modell, kkv stratégia, családbarát program, állami hatékonyság, kutatás-fejlesztés és innováció, tudásalapú társadalom, egészséges társadalom) a magyar pontszámok alacsonyabbak lettek mind a régiós, mind az uniós átlagnál.

Főleg az egészséges társadalom, tudásalapú társadalom fejezetekben, illetve a kutatás-fejlesztés és innováció területén mutatható nagyobb elmaradás, az egészségügyet tekintve Magyarország a létező legalacsonyabb helyet kapta, és a 27. lett az unió országaiból.

A jegybank honlapján közzétett dokumentumban azt is írják, hogy "a magyar lakosság általános egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól a régióban", az emberek nem törekednek az egészséges életmódra, de problémaként értékelik a GDP-arányos egészségügyi kiadások elmaradását az átlagtól, valamint azt is megállapítják, hogy "a hazai egészségügyi rendszer egyik problémája, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült formákban kerülnek elköltésre", és hogy "az ágazat humán erőforrás ellátottsága szintén kihívást jelent, főként a szakdolgozók orvosokhoz képesti alacsony száma, valamint az orvosi és szakdolgozói kar magas átlagos életkora miatt".

Az oktatással kapcsolatban a jelentés arra jut, hogy bár a magyar diákok az elvárt módon megtanulják a tananyagot, "a tanultakat kevésbé tudják megfelelő mértékben alkalmazni a valós életből vett példák esetében", elmaradás van a felnőttek idegennyelv-tudásában és pénzügyi ismereteiben, emellett pedig "a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a többi visegrádi ország átlagának, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között".

A kutatás-fejlesztés terén kevés az új szabadalom, és a jelentés szerint hiába költenek többet kutatás-fejlesztésre, az adatok "a forrásfelhasználás nem megfelelő hatékonyságára utalnak". Javítani kellene emellett a digitalizáción is.

A jelentés azt is megállapítja, hogy az adminisztratív terhek csökkentik a vállalatalapítási és beruházási kedvet. (magyarnarancs.hu)