Matolcsyék elzárják a kormány pénzcsapjait
A MNB 2,4 százalékra emelte az alapkamatát, ám ennél fontosabb, hogy leállítják az államkötvények és más értékpapírok vásárlását, vagyis az ingyenpénz terítését a piacon.
Matolcsy György - Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
A Magyar Nemzeti Bank 2,1 százalékról 2,4 százalékra emelte alapkamatát, ám ez ma már csak technikai lépésnek számít. Ugyanis az irányadó kamat az elmúlt hónapok gyakorlata szerint már a most 3,3 százalékos egyhetes betét. Ennek emelésről várhatóan a csütörtöki kamattenderen dönt az MNB vezetése, mindenesetre a kamatfolyosó határait 1,6-4,1 százalékról, 2,4-4,4 százalékra emelte a Monetáris Tanács. Ez azt jelenti, hogy a következő egy hónapban - a legközelebbi ülésig - az egyhetes betéti kamat akár 4,4 százalékig is emelkedhet, ami ugyancsak elméleti lehetőség. Az alapkamat emelésének hírére a forint érdemben nem erősödött, délután az euróval 366 forinton kereskedtek.
Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntés után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy jegybankárok szerint a fő ellenség az infláció, amely novemberben már 7,4 százalék volt, ezért a Monetáris Tanács számára a legfontosabb az áremelési várakozások horgonyzása, az előttünk álló inflációs időszak megtörése. A novemberi 7,4 százalékos inflációval elértük a csúcsot, decemberben már csökkenés jön, de nagy kérdés, hogy a januári áremelések hogy alakulnak - tette hozzá az alelnök. Ugyanakkor a jegybanki vezetés elhúzódó inflációval számol: 2022 végéig négy százalék felett marad az infláció, és 2023 első felében érhetjük el a három százalékos inflációs célt. Az MNB most frissített prognózisa szerint idén éves átlagban 5,1, 2022-ben 4,7-5,1, 2023-ban pedig 2,5-3,5 százalékos éves pénzromlással számolnak. A jegybank most kiadott növekedési prognózisa szerint a magyar gazdaság bővülése gyors, de kettősség jellemzi: a következő hónapokban a növekedést a belső kereslet húzza, főként a nagy kormányzati osztogatások miatt, és a második félévben állhat helyre az úgynevezett exportvezérelt növekedés. Idén 6,3-6,5 százalékkal, 2022-ben 4-5 százalékkal, 2023-ban pedig 3,5-4,5 százalékkal nőhet a gazdaság.
Miután a jegybank elhúzódó inflációval számol, a kamatok emelése is folytatódik. Az MNB továbbra is az egyhetes betéti kamatot tekinti irányadónak, ezért annak a alapkamatéhoz hasonló, 0,3 százalékos emelése indokolt csütörtökön. Ezzel az irányadó egyhetes kamat 3,7 százalékra emelkedhet.
A szigorításhoz az MNB egyik eszköze kamatemelés, míg a másik a forintbőség csökkentése: ennek érdekében az MNB elzárja a pénzcsapokat, mert a pénzkiáramlás most már nem a növekedést serkenti, hanem az inflációt gerjeszti. Ezért az MNB azonnal leállítja az állampapír-vásárlásokat, de ha szükség úgy hozza, kész beavatkozni annak érdekében, hogy nem omoljon össze az állampapírpiac. A MNB leapasztja cégek pénzforrását is: nem vásárol további vállalati kötvényeket a Növekedési Kötvényprogram keretében – jelentette be a Monetáris Tanács döntését az alelnök.
Varga Zoltán, az Equilor Zrt. senior elemzője kommentárjában kifejtette, hogy kettősség jellemzi az inflációs folyamatokat: nagy valószínűséggel ezeken a szinteken tetőzik az infláció, az omikron-variáns megjelenésével csökkenést láthattunk az olaj világpiaci árában, mely a következő hónapokban mérsékelheti az üzemanyagok piaci árát is. Ugyanakkor a többi energiahordozó árában egyelőre nem látunk pozitív folyamatokat, továbbra is számos felfelé mutató inflációs kockázat fennáll, többek között az ellátási láncok zavarai is. Az alacsony bázis hatása a hazai inflációban csak tavasszal fog mérséklődni. az elemző szerint óvatosságra int az euró-forint technikai képe. A folyamatos monetáris szigorítás ellenére nem tudott érdemben erősödni a forint, továbbra is fontos támaszok felett mozog a jegyzés, melyek 365 közelében húzódnak. Ezt a szintet kellene tartósan letörni egy komolyabb korrekcióhoz. Szerdán kamatdöntő ülést tart amerikai jegybank, ami fontos lehet a forint szempontjából: amennyiben kemény üzeneteket küld a Fed, erősödhet a dollár, és gyengülhetnek a feltörekvő piaci devizák, többek között a forint is – vélekedett Varga Zoltán.
A forinterősödés elmaradása nem meglepő. Surányi György az MNB korábbi elnöke, lapunknak adott hétvégi interjújában úgy vélekedett, hogy alapvetően elhibázott a MNB 20-30 bázispontos emelése, ilyen magas infláció mellett az szúnyogcsípésnek is kevés. Surányi szerint a jelenlegi helyzetben 150-200 bázispontos kamatemelésre lenne szükség, amivel a jegybank megerősíthetné antiinflációs elkötelezettségét, illetve a forintárfolyam is javulhatna – mondta lapunknak Surányi György.
A legnagyobb kockázatot a jegybankok jelentik
A Bloomberg 100 globális alapkezelő részvételével végzett felmérése szerint a jövő év legnagyobb részvénypiaci kockázata a túl gyorsan végrehajtott jegybanki szigorítás – írták az Erste Bank elemzői. A második helyre a válaszadók 30 százaléka az elszabadult inflációt szavazta be. Az elemzők szerint ez azt mutatja, hogy a jegybankok mozgástere igencsak szűk. Egy keskeny ösvényen lavírozhatnak, s bármelyik oldalra lépnek is le róla, elnyel bennünket a mocsár. Vagyis nehéz év lesz a részvénypiacok számára, mindig lehet majd félni, hol a szigorítástól, hol pedig az elszabaduló inflációtól. A járványtól és a geopolitikai kockázatoktól 10-10 százaléknyian félnek, míg a kínai gazdaság lassulása jóval 10 százalék alatti kockázatot hordoz.
A NER távközlési cégének még jut 350 milliárd
A 4iG Nyrt. 350 milliárd forint értékű kötvénykibocsátásra készül a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett növekedési kötvényprogramban – jelentette be a cég. Az erről szóló tájékoztatás kedd délután fél 3-kor jelent meg a tőzsde honlapján, félórával azt megelőzően, hogy a jegybank bejelentette a program leállítását - írta a hvg.hu. Virág Barnabás az MNB elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a folyamatban lévő ügyeket még lezárják, így a NER kedves távközlési cége még kaphat a jegybanki milliárdokból.
