A programnak köszönhetően a hatalmas adatbázis könnyen kereshetővé vált, néhány kattintással megtudhatjuk, hogy a környékünkön mire költötték az uniós forrásokat – egyelőre csak angolul, de még idén jön a magyar verzió is.

A múlt hét második felében megrendezett brüsszeli kohéziós fórum legfontosabb bejelentése egy új weblapról szólt: a Kohesio elkészítésén évek óta dolgoztak a háttérben, de az első verziója elkészült, ami azt jelenti, hogy most már mindenki számára elérhető az EU 27 tagállamában 2014 óta megvalósított összes kohéziós projekt leírása. Az összesen másfél millió projektet a készítők térképre tették, így könnyen átlátható, melyik országban hova vándorolnak a pénzek a közös költségvetésből.

Az adatokat összegyűjteni persze nem volt könnyű feladat: ahány tagállam, annyiféle formában érkeztek a jelentések a központba az elmúlt években. A fejlesztésért felelős, nagyjából tízfős csapat egyik tagja az Euronewsnak nyilatkozva éppen ezt nevezte meg a legnagyobb kihívásként: összegyűjteni és sztenderdizálni a különböző forrásokból érkező adatokat. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy szorosan együttműködtek a különböző tagállami hatóságokkal.

Úgy szűrjük a találatokat, ahogy szeretnénk

A fejlesztőcsapat név nélkül nyilatkozó tagja szerint a Kohesiónak három célcsoportja van: elsőként az uniós állampolgárok, akik meg szeretnék tudni, hogy mire költik a kohéziós forrásokat, mi történik az ő környékükön, városukban. A második célcsoport a média; az újságírók tovább tudják értelmezni a közzétett adatokat. Végül pedig ott van a tudományos közösség, az adattudósok. Minden adat elérhető bárki számára, a kutatók úgy dolgozzák fel ezeket, ahogy szeretnék.

A Kohesio legnagyobb erőssége az interaktív térkép mellett a keresőmotor. A rengeteg projekt között részletes szűrési rendszerrel lehet keresni, be lehet például állítani, hogy melyik országban, milyen témakört érintő, mekkora költségvetésű projektekre vagyunk kíváncsiak. A kulcsszavas kereső ráadásul a mesterséges intelligenciának köszönhetően olyan további keresőszavakat is felajánl nekünk, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az eredeti keresésünkhöz, a találatok körét így tovább tudjuk szűkíteni, vagy éppen bővíteni.

A projektekről részletes leírás található az oldalon a tartalomtól a felhasznált forrásokon át a kedvezményezettekről szóló adatokig, számos linkkel. Mindez egyelőre még csak angolul érhető el, de hamarosan az EU összes hivatalos nyelvén működni fog a honlap, így magyarul is. A számítógép által készített fordítások készen vannak, már csak a rendszert kell átalakítani, hogy működjön az új funkció – ez várhatóan még idén befejeződik.

Vannak még hibák

A Kohesio nemcsak a projektek adatbázisát tartalmazza, hanem azok kedvezményezettjei között is lehet keresni, többféle szűrő segítségével. Az aloldal nyitólapján lévő listából rögtön látszik is, hogy a legtöbb uniós pénzt kapott tíz intézmény között kettő magyar is van: a Nemzeti Intrastruktúra Fejlesztő és a Magyar Fejlesztési Bank.

Itt azonban hamar ki is derül, hogy az adatok feldolgozása azért nem sikerült tökéletesen. A legnagyobb magyar kedvezményezettek között duplikátumok vannak. Többször szerepel például az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a két rekord között mindössze annyi a különbség, hogy egyik alkalommal csupa nagybetűvel írják az intézmény nevét, a másik alkalommal rendes helyesírással. A Pénzügyminisztérium esetében ugyanez a helyzet.

Ez nyilvánvalóan az adatszolgáltatók következetlenségéből adódik, de az adatbázis összeállítóinak észre kellett volna venni ezeket az azonosságokat, mert így a kedvezményezettek összehasonlítására jelenleg alkalmatlan a program. A fő céljára azonban már most is alkalmas: átláthatóbbá tette az uniós költések összetett rendszerét a nagyközönség számára. (Euronews)