Sokan azt várták, hogy az EU a válságban egységesebbé válik – mondta a Transparency International kerekasztal-beszélgetésén Navracsics Tibor korábbi miniszter, volt kulturális és oktatási uniós biztos.

"Emlékszünk, tavaly február-március-áprilisban minden ország lezárta a határait, karanténokat vezetett be, közben az unió meglehetősen lassan, május-júniusra találta meg az eszközeit, elsősorban a gazdaságpolitika területén, sőt történetében először közös adósságot is vállalt; a maga módján így már az EU is heroikus erőfeszítéseket tett, az állampolgárok véleménye most mégis lesújtó" – szögezte le Navracsics Tibor, aki szerint az Európai Unió is keresi, hogy mi lenne a jó.

Andor László korábbi oktatásügyi uniós biztos szerint az EU hibázott, amikor az árra koncentrált a vakcinabeszerzésben.

"Amiben viszont az unió nem teljesített rosszul, az a gazdaság és a szociálpolitika; mielőtt a next generation politika létrejött volna, már keletkezett egy 100 milliárd eurós keret arra, hogy a munkahelyvédelmet támogassák" – fogalmazott.

Szerinte a tagországok közötti szolidaritás összejött, hiszen ha nincs közös vakcinabeszerzés, a gazdagabb országokban lenne oltás, a szegényebbekben nem. Helyeselte az egyes nemzeti kormányok által behozott hitelmoratórium intézkedését is, de "a "felhatalmazási törvény" olyasmire is lehetőséget adott a kormánynak, amire a válságkezeléshez nem volt szükség."

Navracsics Tibor azt mondta, hogy miután Brüsszel elengedte a 3 százalékos hiánycélt, nem tudni, mikor lehet majd visszatérni erre az útra.

"Lehet, hogy olyan felfogásbeli korszakváltással állunk szemben, ami alapvetően átrajzolja a gazdaságpolitikákat az elkövetkező időszakban" – mondta Navracsics.

Szerinte azért aggasztó, hogy bár dicséretesen 50 százalék fölött van az átoltottság, a hajlandóság nagyon lelassult.

A jogállamiságról

Navracsics Tibor kijelentette, az Európai Uniónak nincs egy olyan jogállamisági definíciója, amely alapján számon lehetne kérni a jogállamiságot.

"Belebonyolódhatunk abba a vitába, hogy azért mégiscsak Szlovákiában öltek meg egy oknyomozó riportert, omlott össze emiatt egy kormány és egy kormányzó párt, Máltán mégiscsak felrobbantottak egy oknyomozó újságírót, és aludni látszanak ezek az ügyek. Tehát én úgy gondolom, hogy Magyarország annyiban jól megkülönböztethető eset, hogy korábban jöttek ki problémák, mint máshol a régióban. Ebből adódóan fokozott érzékenység veszi körül a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket" – mondta.

Úgy érzi, mára elvadult a felek viszonya, ebben pedig mindenkinek felelőssége van.

Andor László szerint az unió bajban van, mert ha a jogállamiság gyengülését érzékeli, már nem tud úgy fellépni, mint a "nem tagországokkal" szemben, nem "lehet méricskélni a jelentkezőket", miközben Törökországban már számos olyan esemény is történt, amely alapján tagjelölt sem lehetne, vagyis "sokat puhult az unió".

Egyetemátalakítás után

A közbeszerzési eljárás a jövőben is vonatkozik az egyetemekre, a modellváltás után is – mondta még a rendezvényen Navracsics Tibor a Pannon Egyetem kuratóriumának elnökeként.

"A Pannon Egyetem kuratóriumában én vagyok valóban a fő lojális, tehát ez kvázi az én bűnöm, de rajtam kívül helyi vállalkozók vannak, akik az ottani gazdasági életnek fontosak, erre nem tudok mást mondani, ítéljenek meg majd a tevékenységünk alapján" – írta le a helyzetet.

Szerinte a "világhírűvé vált" SZFE-n kívül mindenütt rendben zajlott a modellváltás, nem tartja jogosnak azokat a kritikákat, amelyek szerint a Fidesz az egyetemátalakítással "párhuzamos államot" építene.

Felhívta a figyelmet arra, hogy korábbi biztostársai közül ketten is hasonló egyetemi pozícióban dolgoznak különböző uniós tagállamokban, reméli, hogy ebben a szerkezetben versenyképesebbé is válik majd a veszprémi intézmény. (Infostart)