Erről a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) számolt be, a döntés meg is jelent a pénteki Magyar Közlönyben.

A szervezet közleménye szerint a fő célja és feladata, a hazai divat- és dizájnipar átfogó megújítása, valamint az iparágban tevékenykedő hazai és nemzetközi szereplők közötti hatékony szakmai koordináció biztosítása.

A célok megvalósítása érdekében az ügynökség egy átfogó stratégiai munkaanyagot dolgozott ki, amely idén a kormány által elfogadott hivatalos divatipari stratégiává lépett elő - tették hozzá.

A piackutatáson, az iparági szereplőket is érintő kvalitatív interjúkon, kvantitatív kutatáson és nemzetközi szakértői elemzéseken alapuló stratégia hat fő pillér mentén tervezi az ágazat fellendítését, és kiemelt célja az iparág nemzetközi versenyképességének megerősítése - emelték ki.

A stratégia hat fő pillére

• a koordináció és együttműködés,
• a hatékony promóció és marketingkommunikáció,
• az eredményes kereskedelem,
• a minőségi és elérhető gyártás,
• a magas színvonalú, nemzetközi szintű oktatás, valamint
• a megbízható adatok és mérhető teljesítmény.

Hangsúlyozták, hogy az ágazat fejlesztése nemzetgazdasági szempontból is indokolt. A divatipar a szélesebb értelemben vett kreatívipar egyik fontos ága, amelynek jelentősége nemzetközi szinten ugrásszerűen növekedett az elmúlt évtizedek során a benne rejlő közvetlen és közvetett gazdasági lehetőségeknek köszönhetően.

Az Európai Unió ruházati exportjának éves átlagos növekedését 6,2 százalékra becsülték 2013 és 2018 között. A divat- és dizájnipar 2021-2027-ben az új lendülettel induló európai "reindusztrializáció" egyik vezető ágazata lehet - tették hozzá.

Az MDDÜ szerint a kedvező nemzetközi működőtőke befektetési környezetet és feltételeket kínáló Magyarország számos divat- és dizájnipari beruházás célpontja, haszonélvezője lehet, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság emeléséhez.

Kitértek arra is, a textil- és ruházati ipar exportorientált ágazat: 2019-ben a szektor teljes bevételének 81 százaléka exportból származott. A ruházati termékek gyártása esetén a legnagyobb a belföldi piac súlya. A belföldi árbevétel körülbelül 45 százalékkal, az export árbevétel pedig 76 százalékkal nőtt 2010 és 2019 között. Az MDDÜ 2020-ban végzett kérdőíves felmérése alapján közel 3000-re becsülhető az aktív exportáló vállalkozások száma.

Jelezték azt is, a KSH szerint a divatiparban foglalkoztatottak száma 2017-ben 73 591 volt, ami 64 793 teljes munkaidős alkalmazottnak felel meg, ez az összes hazai vállalkozás által foglalkoztatottak körülbelül 2,9 százaléka.

Az MDDÜ a divatipari stratégia kidolgozása érdekében azonosította a főbb kihívásokat, amelyek jelenleg a ruházati iparágak versenyképességének gátját képezik. Ezek között megemlítették az erős nemzetközi kitettséget, az exportorientáltságot, a fejlesztési forráshiányt, valamint ezen kihívások felerősödését a járvány okozta gazdasági helyzetben.

"A szektor rendkívüli adottságai, valamint a gazdasági válság okozta új kihívások együttesen indokolják a divat- és dizájnipar kiemelt kezelését, amivel elérhető a magyar kkv-k versenyhátrányának csökkentése, valamint a hazai kapacitások megőrzése, és ezzel egyidejűleg a válságban keletkező, ugyanakkor beruházást igénylő lehetőségek minél gyorsabb kihasználása is.

"A Nemzeti divatipari stratégia megvalósításával szeretnénk további lehetőséget teremteni a fejlődésre az ágazat szereplői számára" - idézték a közleményben Bata-Jakab Zsófiát, az MDDÜ vezérigazgatóját. (Infostart)