A forint hétfői gyengülését egyértelműen a Standard&Poor’s hitelminősítő döntése indította el. A cég ugyanis magyar adósságbesorolás szintjét megtartva a kilátásokat semlegesről, negatívra módosította a magyar gazdaság előtt álló kihívások (uniós pénzek hiánya, magas gázárak, jogállami problémák) miatt. Ezt azt jelenti, hogy a következő lépés akár a magyar államadósság leminősítése is lehet.

A mai gyengülés mögött is a forint elleni spekuláció, illetve a megugró világpiaci energiaárak állnak. Az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy a forint árfolyama érzékeny a gázpiaci hírekre, magas – 90 százalékos – orosz kitettség miatt. Amint felfele ugranak az energiaárak, az a forint gyengülésében is lecsapódik.

A befektetők eközben már a második negyedéves GDP adatra várnak, amit szerda reggel publikál a KSH. Az elemzők még hat százalék feletti éves növekedést várnak, ezt nehezen fogja felülmúlni a valóság – így komoly forintérőstő hatása feltehetőleg nem lesz a GDP adatnak.

Nagy kérdés, hogy csütörtökön miként reagál a jegybank a GDP adatra és a forintgyengülésere vagyis emel-e kamatot a Magyar Nemzeti Bank, bár jelen esetben nincs garancia arra sem, hogy egy kisebb kamatemelés erősítené a forintot. A forintgyengülés mögött egyértelműen strukturális problémák állnak: az uniós pénzek hiánya, a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, jogállami problémák, magas energiaárak. Érdemi forinterősödés csak akkor várható, ha ezekre gazdasági, politikai problémákban tartós és hiteles megoldás születne, ám ezeknek semmi jele. (Népszava)