Virovácz Péter, a bank vezető közgazdásza ebben azt írja: Magyarország egyre közelebb kerül a recesszióhoz, miközben az infláció további emelkedésére kell felkészülni. A két legnagyobb, magyar gazdaságot övező kihívás pedig az EU-val kötendő megállapodás és az energiakrízis. - írja a Portfolio

lassulást szenvedett el a magyar gazdaság a harmadik negyedévben - véli az elemző. Ezt az úthasználati, az energiafogyasztási és az online pénztárgép-adatokra alapozza a közgazdász. A monetáris politika szigorítása, a költségvetés megszorító intézkedései, valamint a megélhetési költségek emelkedése együttesen szintén alátámasztja ezt a feltételezést. Összességében ez alapján az idei GDP-növekedésre vonatkozó prognózisát a szakember 4,5%-ra csökkentette és AZ IDEI MÁSODIK FÉLÉVBEN TECHNIKAI ÉRTELEMBEN VETT RECESSZIÓT VALÓSZÍNŰSÍT AZ ELEMZŐ.

Jövőre pedig átlagosan már csak 0,4%-os gazdasági növekedéssel kalkulál Virovácz Péter. (Az a recesszió, ha a gazdaság teljesítménye, leginkább a reál GDP változásán mérve, legalább két egymást követő negyedévben csökken.)

Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel Európát az energiaválság miatt növekvő recessziós kockázatok fenyegetik, Magyarország növekedési kilátásait jelentős lefelé mutató kockázatok övezik.

Virovácz Péter előrejelzése nem meglepő abból a szempontból, hogy az elmúlt napokban más szakemberek is hasonló feltételezést tettek. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy nem az a kérdés, hogy lelassul-e a gazdaság, hanem az, hogy puha vagy kemény földet érés lesz-e Európában. A hazai sajátosságok miatt itthon a komfortosnál meredekebb szögben kell lefele haladni a landoláshoz. Emellett az MNB héten megjelent inflációs jelentéséből kiolvasható: az év második fele erős visszaesést hoz a magyar gazdaságban

Vagyis az ING Bank vezető közgazdászának elemzése alapján és mivel már most a negyedik negyedévbe léptünk, azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság épp a recesszióban menetel lefelé.

Külön érdemes még foglalkozni a szakember prognózisa alapján a magyar inflációs kilátásokkal. Az éves infláció legutóbb 15,6% volt, ami 1996 májusa óta nem látott szint. Az infláció emelkedéséhez elsősorban az élelmiszerek (különösen a feldolgozott élelmiszerek), a gyorsan forgó fogyasztási cikkek és a szolgáltatások árváltozása járult hozzá. A közüzemi számlák támogatási rendszerének változásai először a szeptemberi adatokban fognak megjelenni, bár az Eurostat már az augusztusi adatokba is beleszámította, amelyek 3 százalékpontos többlethatást mutattak - emlékeztetett a szakértő.

Mivel az árplafonokat a kormány az év végéig meghosszabbította, ez Virovácz Péter várakozásai szerint valószínűleg 2023 elejére tolja az inflációs csúcsot, melynek következtében az ideinél is magasabb átlagos inflációra számít. A magasabb, átlagosan közel 15%-os jövő évi infláció mögött a magasabb euró-forint árfolyam feltételezés, valamint egyéb strukturális okok (erős átárazási hajlandóság a cégeknél, várható bértámogatási programok) állnak.

A forint a héten új történelmi rekordot döntött, mind az euróval, mind pedig a dollárral szemben, ezek után az ING Bank vezető közgazdásza arra számít, hogy az október elsején életbe lépő új jegybanki likviditási intézkedések nyomán megfordul az árfolyam.

Az ING Bank elemzője a héten kiszivárgott állami kifizetési stopra inkább kedvező fejleményként tekint, ugyanis megítélése szerint ez a lépés is azt bizonyítja, hogy a kormány számára fontos a fiskális egyensúly.

A közgazdász arra is kitér elemzésében, hogy Magyarország meglehetősen jól megúszta az államadósság-besorolás felülvizsgálatának második fordulóját idén. Egyedül az S&P döntött úgy, hogy stabilról negatívra rontja a hitelminősítési kilátást, míg a Fitch megerősítette a jelenlegi státuszt, a Moody's pedig kihagyta a felülvizsgálatot. A Fitch Ratings azonban egy, a felülvizsgálathoz nem kapcsolódó megjegyzésben felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós finanszírozás elmaradása negatívan hatna Magyarországra. 

Tekintettel arra, hogy a magyar kormány folyamatosan dolgozik a törvénymódosításokon, és már 16-ot elfogadott az uniós ajánlásokhoz kapcsolódóan, úgy látjuk, hogy az idén nő az esély a megállapodásra - fogalmaz Virovácz Péter. 80%-os esélyt adunk arra, hogy a jogállamisági eljárást időben lezárják, hogy hozzáférjenek a teljes RRF-támogatásokhoz, miközben 10%-os valószínűséget tartunk fenn arra, hogy az alku 2023-ra csúszik. A kudarcra 10%-os esélyt tartunk fenn, hiszen végül is ez politika - vázolja a forgatókönyveket. (Portfolio)