A kereszténység bevezetése mindkét országban hasonló módon történt, a 9. és 10. században, amikor is a Kárpát-medence és a Duna-Tisza közén fekvő területek szláv törzsek által lakottak voltak. Az első keresztény egyházak azonban már a római időkben megjelentek a területen, és fontos szerepet játszottak a kereszténység elterjedésében és megerősödésében.

Magyarország, Esztergom, Bazilika - Fotó: H. Szabó Sándor

Az első keresztény király, Szent István a 10. században alapította meg a magyar államot és keresztény hitre térítette a magyar népet. Ezzel egyidőben a magyarok elkezdték terjeszteni a kereszténységet a szomszédos területeken, így Romániában is. Az erdélyi fejedelmek közül többen is elfogadták a keresztény hitet, és támogatták a magyarok missziótevékenységét.

A középkorban Magyarország és Románia sok tekintetben egymáshoz közel állt, és a kereszténység ismét központi szerepet játszott az életben és a kultúrában. A keresztény egyházak szerepe mindkét országban kiemelkedő volt, és a keresztény vallási hagyományok számos területen megjelentek az életben és a kultúrában, mint például a művészetben, az építészetben, a zenei és irodalmi alkotásokban.

A két ország viszonya azonban nem mindig volt konfliktusmentes. A történelem során számos politikai, gazdasági és kulturális okból adódó feszültség és konfliktus alakult ki a két ország között. Ezek közül a legjelentősebbek közé tartozik a trianoni békeszerződés utáni területi viták, valamint a két világháború közötti időszakban a kisebbségi kérdések miatti feszültségek.

A 19. és 20. században a területek számos alkalommal kerültek egymás alá, és a keresztény kultúra mindkét országban szenvedett a politikai és társadalmi feszültségektől.

Románia, Nagyszeben

A középkorban azonban a két ország viszonya feszült volt, a területek gyakran cseréltek gazdát a háborúk során. A 16. században a török hódoltság idején a magyar és román területek egy része a török uralom alá került, és a területek vallási összetétele is megváltozott. A törökökkel való harc során a magyarok és románok egyaránt küzdöttek azért, hogy megtarthassák keresztény hitüket és szabadságukat.

A 19. században a magyarok és a románok nemzeti ébredése megkezdődött, és a két ország viszonya ismét feszülté vált. Az első világháború után a trianoni békeszerződés következtében Magyarország elveszítette Erdélyt, amely Románia részévé vált.

A keresztény kultúra szempontjából azonban mindkét országban fontos szerepet játszik a katolikus és a református egyház. Magyarországon a kereszténység szerepe különösen fontos, hiszen az ország történelmében a magyar államiság és a keresztény hit szorosan összekapcsolódik. Romániában szintén fontos szerepet játszik a kereszténység, különösen az ortodox egyház, amely a román nép és kultúra egyik alapvető jellemzője.

A két ország viszonya azonban továbbra is feszült lehet, különösen a határ menti régiókban, ahol a két ország kulturális és nyelvi határai találkoznak. Azonban mindkét országban fontos szerepet játszik a keresztény kultúra, és remélhetőleg az ebből fakadó hasonló értékek hozzájárulnak a két ország viszonyának javításához a jövőben.

Ma Magyarország és Románia keresztény hagyományai és kultúrája továbbra is élnek, és mindkét országban számos keresztény egyház és vallási közösség működik. Az utóbbi években azonban a politikai és társadalmi viszonyok ismét feszültebbé váltak a két ország között, amely hatással lehet a két ország keresztény kultúrájára és egyházi életére is.