Összeomlott az orosz kőolaj behozatala Európába az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta. 2021-ben még átlagosan havi 9,5 millió tonnát importáltak az EU országok, ez tavaly decemberre alig a hamaradára, 3,3 millió tonnára esett vissza. - írja a g7.hu

A hajós behozatal már 2022 márciusában visszaesést mutatott, a csővezetéken azonban csak novemberben kezdődött meg jelentősebb csökkenés.

Nagyon eltérő mértékben voltak hajlandóak az uniós országok az orosz kőolajtól megszabadulni. A 2022-es éves adatokat a megelőző évvel összevetve az látható, hogy nem mindenki volt olyan finnyás az olcsóbb orosz kőolajjal szemben. Ugyan a teljes uniós orosz kőolajimport visszaesése 2022-ben 17 százalék volt, egyesek még növelték is a behozatalt. Az talán nem meglepő, hogy a nemzetközi sajtóban oroszpártinak elkönyvelt Orbán-kormány vezette Magyarország élen járt ebben.  A bolgár cégen keresztüli orosz kiskapu azonban hamarosan zárulhat. Magyarország mellett Bulgária és Olaszország is rákapcsolt az orosz kőolaj behozatalára 2022-ben.

Az orosz olajra költött összes európai kiadás azonban nem hogy nem süllyedt a háború elején, de még növekedett is a magasabb piaci árak miatt. 2022 decemberében esett először az Oroszországnak utalt havi összeg a 2021-es év legalacsonyabb értéke, a januári 2,8 milliárd euró alá. Decemberben azonban gyorsan összeomlottak az oroszok európai kőolajbevételei: alig 1,5 milliárd euróhoz jutottak. 2022 egészében azonban 57 milliárd euró volt az orosz kőolaj exportjából az EU országaitól beszedett bevétel, ami ötödével haladta meg a 2021-es értéket.

Az orosz olaj egységára gyorsan csökkent 2022 nyara óta, de a legnagyobb hatása a december elején életbe léptett, az EU és a G7 által alkalmazott ársapkának volt. Az ársapka nagyon hatékonyan működik: egyetlen hónap alatt 13 százalékkal csökkent a hajóval importált olaj tonnánkénti ára.

Az ársapka többek között a magyar kormányzat erőteljes lobbizásának köszönhetően nem vonatkozik a csővezetékes árakra. Ennek azonban nem sok gyakorlati haszna van az oroszok szempontjából, mert ennek a szállítási formának is 12 százalékkal csökkent az ára. Ebből a szempontból nézve utólag teljesen feleslegesnek tűnik a magyar kormány vehemens fellépése az ársapka ellen.

Egyébként is egyre előnyösebb a csővezetékes orosz olajimport: 2021 egészében még átlagosan 6 százalékkal volt olcsóbb az ezen érkező orosz kőolaj, mint a hajós. 2022-ben ez az árelőny átlagosan 12 százalékosra növekedett, jelenleg is ennyi.

Ázsia vette át Európa szerepét

Miközben számos ország visszafogta orosz importját, az oroszok eladásai nem csökkentek. Ahogy a Brugel Intézet adatgyűjtéséből látszik, az EU szerepét Kína és India vette át – ezek állnak az egyéb G7 országok mögött. Feltűnő lehet a szürke, nem ismert jelzés is: egyre több esetben ugyanis közvetítőkön keresztül, felségjelzés nélküli hajókba öntik át az orosz olajat.

Mindez azt jelenti, hogy ugyan mennyiségében nem sikerül az európai import visszafogásával korlátozni az orosz kőolaj importját, de a bevételekét radikálisan lehetett így is csökkenteni. Ha közvetítőkön keresztül, feketén kell eladni, akkor ugyanis érezhetően olcsóbb lesz. Európában pedig már az ár csökkentésével sem találnak piacot.

Az orosz költségvetés szénhidrogén-exportból származó bevételei, aminek túlnyomó részét a kőolaj adja, meredek csökkenésbe kezdtek 2022 decembere óta a Német Külügyi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) kutatójának számításai szerint.

Miközben a nyugati világ egyre kevesebb orosz olajat vásárol egyre kevesebb pénzért, eközben a fejlődő világ is csak egyre olcsóban veszi meg az orosz olajat. Magyarország szerepe azonban egyre növekszik.

Akiknek nem büdös az orosz olaj

Az egyes országok orosz kőolaj-beszerzéseiért különböző cégek felelnek. Abban, hogy ezek beszerzései hogyan alakultak, alapvetően országonként néhány nagyvállalat és/vagy kereskedő üzleti döntésein múlt. Bár az orosz agresszió után 2022 febárjában sorra jelentették be a nyugati világ cégei, hogy nem vásárolnak orosz kőolajat, azért sokan csöndben másként jártak el.

Az egyik kiemelkedő ellenpélda a Mol: a háború kirobbanása után az volt az irányadó narratíva, hogy csakis a Barátság kőolajvezetéken érkező Ural típusú kőolajjal tudnak a százhalombattai és pozsonyi finomítói működni, az Adria kőolajvezetéken pedig nem elegendő a kapacitás. Azóta tudjuk, hogy mindez nem igaz, tengeri szállítással is el lehet látni a finomítókat, a csővezetékes szállítás mellett pedig adottság a vasúti és folyami hajós ellátás is.

A Carnegie Alapítvány részletes adatokat is elemzett, nem csak az országok külkereskedelmi adatait, hanem az olajvállalatokra vonatkozókat is.  Három csoport vásárolt az orosz Ural olajból 2022 után: az egyik a Barátság kőolajvezetékhez kapcsolódó finomítók, a második csoport az orosz Rosznyeft és Lukoil EU-s országokban lévő finomítói, a harmadik csoport pedig az a kevés finomító, ami a társadalmi nyomás ellenére mégis vásárolt.

A harmadik kategóriába tartozó, tehát szabadpiaci beszerzés mára teljesen eltűnt, a Barátság kőolajvezetéken azonban alig érezni csökkenést. Az árazásban az Ural tőzsdei jegyzése 20-30 dollárral a világpiaci ár alatt maradt, mivel egyre nehezebb volt eladni. Ezért azok a vállalatok, amelyek hajlandók voltak megvenni, nagyon jelentős nyerséghez jutottak. Az olcsóbb beszerzési ár ugyan megrövidítette az orosz államot, de ezek az olajvállalatok a fogyasztók zsebe helyett a sajátjukba tették az elért nyereséget.

A Mol esetében a rekorder, 620 milliárd forintnak megfelelő, 1655 millió dolláros rekord profit esetében egyértelmű, hogy jelentős részben az olcsó orosz olajon elért extraprofitra épül  – még úgy is, hogy ennek egyre nagyobb részét elvette Magyarországon a kormányzat.

A magyar fogyasztók nem jártak jól az olcsó olajjal, az a Mol extprofitját finanszírozta. A nemzetközi Brent jegyzés és az Ural ára közti különbség negyedét vonta el a kormányzat kőolajtermék-előállító extraprofit adója néven, amit augusztus 1-jén 40, december 6-án pedig 95 százalékosra emeltek. A költségvetési bevételek között azonban nem mutatják ki, Becslésünk szerint azonban 130-150 milliárdos nyereséget kellett elérnie a kormánynak ezen.

A kormányzat így a fogyasztók helyett a Mol-hoz juttatott több száz milliárdnyi extraprofit mellett további legalább számmilliárdot tett zsebre a szankciók miatt olcsóbb vált orosz olajjal.

A Carnegie Alapítvány szerint az nem meglepő, hogy a leginkább Putyin-barát országként a magyar államhoz szorosan kötődő Mol az egyik legnagyobb haszonleső a konfliktuson. Azt is kiemeli, hogy a lengyel állami irányítása alatt álló PKN Orlen és amerikai ExxonMobil is örömmel tette zsebre a jelentős extraprofitot.

A jól profitáló, de nem túl tisztességes üzlet azonban már nem igazán működik: a december 5-től bevezetett EU-s szankciók miatt ma már csak a Barátság kőolajvezeték mentén lévő finomítókba érkezhet, de a termékek más uniós országokba történő exportjára vonatkozó korlátozások miatt ez is egyre kevésbé jó üzlet. Ráadásul az oroszok márciustól az eddigi tőzsdei Urál árazás helyett egy fixált árkülönbséget próbálnak bevezetni, hogy ne veszítsenek annyit. Mindezek hatására várhatóan gyorsan tovább fog süllyedni az Európába szállított orosz kőolaj mennyisége, így csak jóval messzebbre, drágábban, kisebb bevételt elérve tudják a nyersanyagot értékesíteni. (g7.hu)