Kövér László megemlékezett a múlt héten elhunyt Horváth János (Fidesz) volt országgyűlési képviselőről. Az Országgyűlés elnöke azt mondta, a magyar parlamentarizmus nagy alakja távozott, aki személyével is összekötötte a totális diktatúrákkal szembenálló demokratikus nemzedéket a rendszerváltoztatás korának Országgyűlésével.

Budapest, 2019. december 2. A 2019. november 25-én, életének 99 évében elhunyt Horváth János volt fideszes országgyűlési képviselőnek, az Országgyűlés korábbi korelnökének portréja a parlament plenáris ülésén 2019. december 2-án. - Fotó: MTI/Kovács Attila

DK: kaffkai abszurditás a beiskolázás folyamata

Arató Gergely (DK) a hatéves kortól kötelező beiskolázás új szabályait kifogásolta, szerinte ennek megállapítására nem alkalmas egy bürokratikus folyamat. A hivatal papírok alapján dönt a gyermekről, ez egy kaffkai abszurditás - hangoztatta. Véleménye szerint olyan rendszert hoztak létre, amely nem jó senkinek, a gyerek nem számít, az a fontos, hogy a hivatal hozhasson meg minden döntést.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára rögzítette, a kormánynak 2010 óta a gyermek és a család az első, a többi között ezért vezették be a hároméves kortól kötelező óvodát. Hagyják abba azt a hazug riogatást, miszerint hatévesen a nem iskolaérett gyermeknek is iskolába kell mennie - mondta.
Hangsúlyozta, az iskolaérettség feltételei nem változtak, a szakértők sem változtak, egy dologban van változás: nem lesz különbség településenként az iskolaérettség megítélésében, egységes lesz a gyakorlat.
Szóvá tette, hogy a szocialista kormányok több száz iskolát bezártak, elvettek a pedagógusoktól egyhavi bért, elbocsájtottak 15 ezer pedagógust. Önök ne adjanak tanácsot! - mondta.

MSZP: esélyteremtő államra van szükség

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a múlt heti klíma- és pedagógustüntetés, valamint az orvosi kamara új elnökének megválasztása rámutat a Fidesz torz gazdaság- és társadalompolitikájára. A Fidesz semmit sem tanult az önkormányzati választásokból - mondta a politikus, aki szerint a tüntető emberek rájöttek, ha együtt kiállnak érdekeikért, akkor eredményt érhetnek el. Közölte, októberben rengeteg város szabadult ki a Fidesz hatalmából, ezeken a helyeken az ellenzéknek be kell mutatnia a teljesen más hatalomfelfogását, az esélyteremtő államot.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is egyetértett azzal, hogy a környezetvédelem fontos. A különbség az - folytatta -, hogy a baloldal ennek terhét a családokra, a kormány pedig Brüsszelre és a szennyezést okozó nagyvállalatokra terhelné. Hozzátette: a kormány megbecsüli a pedagógusokat, 2010-hez képest 390 milliárd forinttal költenek többet pedagógusbérekre. Közölte, az egészségügyre 724 milliárd forinttal van több, mint a szocialisták idején, és ha a kormányon múlik, végigviszik az Egészséges Budapest-programot.
Az államtitkár szerint ha valaki arra kíváncsi, mire számíthatna, ha az MSZP kormányozna, akkor nézze meg az elmúlt hét eseményeit. Példaként említette az ingatlanadó, a dugódíj, a dízelautók korlátozásának és a parkolási díjak emelésének tervét. De az első dolguk az volt, hogy a múlt minden emberének helyet csináljanak - tette hozzá.
Szóvá tette azt is, hogy megduplázták a kispesti vagyonkezelő fizetését, pont úgy, ahogy egy kiszivárgott felvételen beharangozták. Az MSZP semmit nem változik - hangoztatta.

Párbeszéd: tévesen számolt be a kormányoldal a Máért-en elhangzottakról

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint tévesen számolt be a kormányoldal a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) elmondott szavairól, miszerint a környező államokkal közös ünneplést javasolt. Azt mondta, a tanácskozáson azt javasolta, a százéves évfordulóról közösen, a külhoni magyarokkal együtt emlékezzenek meg úgy, hogy egyeztessenek a szomszédos országokkal, hogy ne legyen feszültség a megemlékezésből, ami majd a határon túli magyarokon csapódik le.
Elmondta, nehéz kioktatást elfogadni egy olyan párt képviselőjétől, amelynek tagjai 1990-ben kivonultak a parlamentből a trianoni megemlékezés alatt. Volt, aki tényleg a közös megemlékezésről beszélt: Bayer Zsolt publicista, az ötös számú Fidesz-tagkönyv tulajdonosa 2017-ben a Partizán című műsorban szorgalmazta ezt - mondta.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerecsenmosdatásnak nevezte az elhangzottakat, szerinte a képviselő közös megemlékezésről beszélt a Máért-en.
Kitért arra is, hogy a találkozón nem volt ott két országos jelentőségű párt, a DK és a Momentum. Utóbbi - jegyezte meg - azzal tette fel magát a politikai térképre, hogy Szlovákiában és Romániában nem a magyar jelöltet támogatta a választáson.

Jobbik: a magyar emberek gondolkodnak

Jakab Péter (Jobbik) szerint a magyar emberek "veszélyes terve", hogy gondolkodnak, de a kormány "bedarálná" ezt is, hiszen szerinte a magyar embereknek nincs más dolguk, mint tűrni a 12 órás műszakot, az alacsony béreket. Most be akarják darálni a gondolkodást, az oktatási rendszert és hatéves korban belökik a gyermekeket az iskolába - fogalmazott.
Orbán Balázs úgy reagált, az emberek gondolkodnak, ezért ért el a Jobbik az európai parlamenti választásokon 6 százalékot. 2020-ban 645 milliárd forinttal több lesz az oktatásra, mint 2010-ben, Magyarország az uniós átlag felett, a GDP majdnem öt százalékát költi erre a területre - mondta el.

A klímaváltozásról, az egészségügyi beruházásokról, a migrációs helyzetről beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: a klímacélokkal ellentétes folyamatok zajlanak

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint Magyarországon a kitűzött klímacélokkal ellentétes folyamatok zajlanak, 2014-től évente több mint 5 százalékkal nő a széndioxid-kibocsátás. A széndioxid-kibocsátás csökkentése azért is fontos lenne, mert Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás következményeinek - vélekedett. Hozzátette: "egyre nagyobb lemaradásban vagyunk" a klímacélok teljesítésére tett erőfeszítések tekintetében.
Kitért rá: ma kezdődik a madridi klímacsúcs, és a tét nagy. Cselekedni kell, és az emberek cselekedni is akarnak - mondta. Közölte: az LMP ezért kezdeményezett zöld népszavazást, hogy lehetőséget adjanak az embereknek, hogy dönthessenek a jövőjükről.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: környezeti örökségünk megóvása, a klímaváltozás elleni teendők fontos ügyek, ezért pártpolitika felett álló nemzeti érdekként kellene megjelenniük, hiszen gyermekeink jövőjéről van szó. Már vége lehetne annak az időszaknak, amikor politikai célra bármilyen témát - például a klímavédelmet - kisajátíthatnak - közölte.
Úgy látja, a javasolt intézkedések nagy részét már meghozta a kormány, amely továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar gazdaság, a magyar családok a nyertesei lehessenek a klímaváltozás folyamatainak.

KDNP: az emberek egészsége nem lehet vita tárgya

Simicskó István (KDNP) kijelentette: az emberek egészsége nem lehet vita tárgya. Közölte: a kormány sok intézkedést tett az egészséges életmód és az egészségügyi intézmények érdekében, kiváló programokat tervez a jövőben is, mégis sok kritikát kap, hogy még többet kellene költenie az egészségügyre.
Azt mondta: ennek fényében nehezen érthető, hogy a múlt héten az új Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, nem támogatja a dél-budai centrumkórház építését. Az emberek azt várják, hogy őszintén mondják meg, mit szeretnének a fővárosi fejlesztések vonatkozásában - vélte. Hozzátette: a szuperkórház megépítését mindenkinek támogatnia kellene.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára kiemelte: az önkormányzati választás óta józanésszel nem lehet felfogni, mi történhetett a fővárosi baloldali politikusokkal, hogy ellenzik a dél-budai szuperkórház építését. Érthetetlen, hogy lehet egy százszázalékos kormányzati beruházással felépülő, teljesen új kórházra nemet mondani, ahol pedig a mai modern egészségügyi ellátás legmagasabb színvonala valósulhat meg - fogalmazott.

Fidesz: a kormánynak fenn kell tartania a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet

Németh Szilárd (Fidesz) hangsúlyozta: javasolják, hogy a kormány továbbra is tartsa fenn a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az elmúlt hetekben a déli határon veszélyes helyzet alakult ki, és csak az a szerencse, hogy az Országgyűlésben a kormánypárti többség évekkel ezelőtt megkezdte a munkát, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonságát meg tudják őrizni - mondta. Emlékeztetett: kihirdették a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet, amely megadta a jogi alapját a későbbi intézkedéseknek.
Közölte: az elmúlt hetekben a helyzet fokozódott, az elfogások száma nőtt, "ostrom alatt tartják" a magyar határzárat, ráadásul a tartalékok nagyok, rendkívül sok migráns indulhat meg errefelé.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: ma a biztonság a legfontosabb közösségi érték, amely meghatározza mindennapjainkat. Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az illegális határátlépést megkísérlők száma, de a kormány minden feltételt biztosít, hogy eredményesen védjék a határokat - mondta.
Kitért rá: a nyugat-balkáni útvonalon egyre nagyobb a mozgás, és alapvető kérdés, hogy Törökország megnyitja-e a kapuit, és ha igen, milyen irányba. Ha Európa felé, akkor újra a 2015-öshöz hasonló helyzetet élhetünk át - vélte.
Kiemelte: az EU az elmúlt években nem tudta megoldani az illegális migrációs kérdést, nem a határok védelmét tekintette elsődlegesnek. Remélhetőleg ez megváltozik, de amíg ez nem történik meg, Magyarország mindent megtesz, hogy a külső határok védelmére fordítsa az erejét - jelentette ki.

Képviselői eskütétel

A parlament egyhangú szavazással igazolta Szakács László (MSZP) és Sebián-Petrovszki László (DK) képviselői mandátumát; a két képviselő ezt követően letette esküjét.
Eskütétele végén Sebián-Petrovszki László azt mondta: minden erejével azon lesz, hogy a köztársaságot visszaállítsa, "és új, demokratikus alkotmányt adjunk a hazának".

Nemzetiségi szószóló a Rába-vidék jövőjéről

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló a szlovén Rába-vidék jövőjéről beszélt; népcsoportja köszönetét fejezte ki a nekik nyújtott támogatásért.
Hangsúlyozta: céljuk az identitás megtartása, a helyben maradás és biztos megélhetés mellett az, hogy 21. századi körülményeket teremtsenek a térségben élőknek.
Válaszában Soltész Miklós, az Emberi erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára azt emelte ki: jó döntés volt megteremteni a nemzetiségek parlamenti képviseletét, aminek eredményeként útmutató jellegű támogatási rendszert sikerült kialakítani, e népcsoportokkal közösen.
Célnak a nemzetiségek és a határon túli magyarság megmaradását nevezte az államtitkár, az önkormányzatiság, az oktatás és a kultúra terén elért eredmények és az együttélés fontosságát hangsúlyozva.

Az interpelláló politikusok a kórházi fertőzésekről, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházban folyó nyomozásról és az MTVA-ról kérdezték a kormány képviselőit.

Bizottsági helyek

A parlament egyhangúlag szavazta meg, hogy Szakács László (MSZP) a gazdasági bizottságban Bangóné Borbély Ildikót (MSZP) , a törvényalkotásiban pedig Molnár Gyulát (MSZP) váltsa, akárcsak azt, hogy az utóbbi testületben pedig Bangóné Borbély Ildikó kapja meg Tóbiás László (MSZP) egykori képviselő helyét.

Interpellációk

A Jobbik a kórházi fertőzésekről tudakozódott

Lukács László György (Jobbik) - titkolózással vádolva a kormányt - a kórházi fertőzések számáról kérdezett interpellációjában, azt hangsúlyozva, hogy mára ezek közel annyi halálos áldozatot szednek, mint a közúti balesetek.
Évente egy kisebb falunyi lakosság hal bele abba, hogy a kórházi fertőzéseknek nem találja az ellenszerét a kormány, ráadásul nem is foglalkozik vele - jelentette ki, a fertőzések számát sokallva, az esetek dokumentálását és jelentését hiányolva.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kormány nemhogy titkolózna, hanem publikálja a fertőzési adatokat, amelyek ráadásul kedvezőbbek a fejlett országok átlagánál.
Hangsúlyozta: Magyarországon 4, a fejlett országokban 5,5 százalék ez a mutató a kórházakban míg a szociális és fekvőbeteg-intézményekben a hazai mutató 1, az európai 3,6 százalék, majd az utóbbi évek fejlesztéseit sorolta.
Ön viszont több magyar orvost juttatott külföldre, mint ahány jobbikos képviselő itt a parlamentben ül - jegyezte meg a kérdezőnek az államtitkár.
A képviselő nem fogadta el a választ, a plénum viszont 117 igen, 42 nem és egy tartózkodás mellett megszavazta azt.

MSZP: hol tart a Borsod megyei kórházban zajló vizsgálat?

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházban szervkereskedelem, költségvetési csalás, hűtlen kezelés és műhibák miatt indított nyomozásról érdeklődött Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), kijelentve, bármi történt is az első tényálláson belül, az visszataszító.
Arra volt kíváncsi, pontosan mi történt a kórházban, a szaktárca pedig mit tett ezek felderítésére.
Rétvári Bence azt közölte: Polt Péter legfőbb ügyész néhány napja nyilatkozott az ügyben, amely felderítési szakaszban van, az eljárás során pedig a kórház teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal.
Jelezte: folyamatban lévő nyomozásról nem nyilatkozhat, majd a kórház helyzetét javító, összesen 19 milliárd forintnyi, területi operatív programokból megvalósított fejlesztéseket sorolta.
A kérdező nem fogadta el a választ, a Ház viszont - 113 igen, 40 nem és egy tartózkodás mellett - elfogadta azt.

DK: mit tesz a kormány, hogy az MTVA megfeleljen a rá vonatkozó törvényi rendelkezéseknek?

Varju László (DK) arról beszélt, hogy az adófizetők 90 milliárd forintjából üzemelteti az MTVA a tévécsatornákat.
Azt kérdezte, mit tesz a kormány, hogy az MTVA által szolgáltatott tartalom megfeleljen a médiaszolgáltatásról és tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseinek?
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte: a Duna Médiaszolgáltató Zrt, valamint a közszolgálati közalapítvány kuratóriumának a feladata annak ellenőrzése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai megvalósulnak-e. A kuratórium hat tagú, és felét a kormánypártok, felét az ellenzék delegálja. Van ezentúl egy 15 tagú közszolgálati testület is, amelynek szintén ez a feladata. Tagjait a törvényben meghatározott társadalmi szervezetek delegálják.
Orbán Balázs kitért arra is, hogy a közszolgálati média az állami szereplőktől függetlenül működik, a képviselő ha jogsértést észlel, forduljon a hatósághoz.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 114 igen, 40 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta azt.

A Mátrai erőműnél történtekről és a családtámogatásokról is interpellálták a képviselők a kormányt hétfőn az Országgyűlésben.

LMP: ki a felelős a Mátrai erőműben történtekért?

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy az LMP régóta követeli a Mátrai erőmű bezárását, amely nemcsak az ország egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, hanem újabban jelentős környezetszennyező is. Felidézte a közelmúlt történéseit, és szóvá tette, hogy bár az erőmű dolgozói november 6-án észlelték először a mérgező gázok jelenlétét, a Heves megyei katasztrófavédelem csak november 12-én adott ki egy szűkszavú közleményt, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Mátrai erőmű csak november 22-én tartott sajtótájékoztatót. Ezen az újságíróknak annyit válaszoltak, mindenki biztonságban van, folyik a vizsgálat. "Tessék továbbmenni, nincs itt semmi látnivaló" - fogalmazott a képviselő, aki szerint joggal merül fel, hogy igyekeznek eltusolni ezt a felháborító esetet. Azt mondta, a 21. században ez a tájékoztatási szint már nem elégséges. Feltette a kérdést, ki a felelős a szennyezésért és milyen bírságra számíthat?
Pogácsás Tibor államtitkár szerint a képviselő ott is katasztrófát keres, ahol nincs. Kitért arra, hogy interpellációját két nappal azután nyújtotta be, hogy Keresztes László Lóránt és Demeter Márta LMP-s képviselőkkel személyesen találkozott a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának vezetője, és ezen tájékoztatást kaphattak. Jelezte: a Heves megyei katasztrófavédelem november 12-én és november 15-én is adtak ki közleményt a lakosság tájékoztatására. A mérések a környező településeken élőkre veszélyt nem jeleztek, egészségre veszélyes határértéket nem mértek sehol. A méréseket Dekt és Visonta települések önkormányzati képviselői és az érdeklődő lakosság a helyszínen figyelemmel kísérhette. Kijelentette: a kormány és szervei most is, ahogy minden rendkívüli eseménynél, a szükséges intézkedéseket megteszik.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 109 igen, 37 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta azt.

Párbeszéd: mit titkolnak a Mátrai erőmű üzemzavara kapcsán?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt kérdezte: mit titkolnak a Mátrai erőmű üzemzavara kapcsán? Kiemelte: a visontai szennyezés az egész országot és a helyi lakosokat egyaránt foglalkoztatja. Szerinte nem derült ki, hogy mi állt a háttérben, és a mi a biztosítéka annak, hogy ilyen többet nem fordulhat elő. Úgy látta: sorra kerülnek a nyilvánosság elé aggasztó információk. Elég nagy katasztrófa, hogy a térség élővilágát folyamatosan felemészti a szennyezés, a Bene-patakból teljesen kipusztultak a halak, a patak vize rendszeresen szürkére színeződik és habzik - jegyezte meg.
Pogácsás Tibor államtitkár az ellenzéki képviselők viselkedését a katasztrófaturistákéhoz hasonlította, és határozottan visszautasította, hogy a kormány bármit is eltitkolna ezen, vagy akár más esemény kapcsán.
Felidézte, hogy november 25-én kapott választ a képviselő, aki ettől függetlenül további titkokat keres.
Megerősítette, minden szervezet, amelyik illetékes, a szükséges méréseket elvégzi, és a szükséges vizsgálatokat is lefolytatják.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 108 igen, 38 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Fidesz: 2020 a családok éve

Selmeczi Gabriella (Fidesz) a családok érdekében hozott kormányzati intézkedéseket elevenítette fel, közte a hétpontos családvédelmi akciótervet, amelynek nagy része már el is indult. Úgy fogalmazott: a 2020-as büdzsé a családok évének költségvetése, a rendelkezésre álló több mint 2200 milliárd forint 2,5-szerese a 2010-es összegnek. A kormánypártok számára a család és a gyermek az első, szemben az ellenzékkel - mutatott rá.
Felidézte, hogy az ellenzéki pártok kormányzásuk alatt mindig csak elvettek a családoktól, az őket támogató javaslatokat pedig nem szavazták meg.
Mindig fontosabbak voltak a multinacionális vállalatok és mindig a magyar családok kárára döntöttek - hangsúlyozta a fideszes politikus, aki arra volt kíváncsi, milyen további intézkedések segítik a jövőben a gyermekvállalást.
Novák Katalin, az EMMI államtitkára közölte: olyan demográfiai kihívásokkal állnak szembe, amely válaszért kiállt, és ez a válasz, nem a migráció támogatása. Azt szeretnék, ha Magyarországon minél könnyebb lenne gyermeket vállalni. Rámutatott: ezt a célt szolgálja a babaváró támogatás, az otthonteremtési program a csok, a kapcsolódó kölcsönnel. Ide sorolta a diplomás gyed parlament előtt fekvő módosítását, és kitért arra is, hogy azt szeretnék, ha minden bölcsődés korú gyermek számára lenne férőhely a lakóhely, illetve a szülők munkahelye közelében. Beszámolt arról is, hogy eddig több mint 52 ezer házaspár élt a babaváró támogatással, és a nagycsaládosok autóvásárlási támogatására az igényt benyújtók száma meghaladta a 21 ezret. Jelezte: a keretek nem fogynak el, a pénz rendelkezésre áll, amennyi jogos igény érkezik, annyit fognak kielégíteni.
A képviselő a választ elfogadta. (MTI)