h i r d e t é s

Lesz-e felelős?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Lesz-e felelős?

2020. május 25. - 15:12

 

Az egészségügyről, a koronavírus-járvány elleni védekezés költségeiről és a munkavállalók segítéséről is szó volt hétfőn az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlésben.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 25-én. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt firtatta, lesz-e felelőse azoknak az ügyeknek, amikor azért szenvedtek egészségkárosodást emberek, mert a veszélyhelyzeti intézkedések miatt nem kaptak megfelelő orvosi ellátást, vagy kirakták őket a kórházakból. A magyar egészségügy látleletének nevezte egy 33 éves, gyermekes nő esetét, aki azért halt meg, mert nem kapott megfelelő ellátást. Szerinte az ügyben már korábban vizsgálatot kellett volna elrendelni.
Azt mondta, a kormány hónapok óta háborúsdit játszik, a háborúk többsége azonban úgy zárul, hogy a legtöbb veszteséget a civil lakosság szenvedi el.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszter közölte, egész életében emberi életeket mentett, de soha nem csinált emberi tragédiákból politikai előnyt, főleg nem heccet. Hozzátette: minden emberélet fontos, minden beérkezett észrevétel miatt elrendelte a vizsgálatot. Jelezte, a fiatal nő halála miatt még május 12-én indult vizsgálat.
Elmondta, nem akarja a vizsgálat eredményét megelőlegezni, de úgy látja, nincs összefüggés a járvány miatt elrendelt központi intézkedések és a haláleset között. Szerinte a képviselő elé ment a hatósági véleménynek, holott ehhez neki hiányzik hat év orvosegyetem, jó néhány év gyakorlat és pár száz el nem olvasott szakkönyv.
Kásler Miklós azt mondta, úgy látszik, hogy az ellenzék ezen a napon Kásler-napot tartott: "születésnapom március 1., névnapom pedig Mikulás".

DK: mikor veszi ki részét a védekezés költségeiből a kormány?

Varju László (DK) a járvány hatásait enyhítő, az embereket segítő kormányzati intézkedéseket hiányolta. Szerinte semmilyen döntés nem született meg időben. Elmondta, a DK budapesti polgármesterei juttatták el a maszkokat az egészségügyi intézményekbe a kormány helyett. A polgármesterek rendkívüli ápolási segélyt nyújtottak azoknak, akiknek hozzátartozóját kirakták a kórházakból, valamint támogatást adtak az elbocsátott dolgozóknak is - sorolta.
Mikor veszi ki részét a védekezés költségeiből és a válságkezelésből a kormány? - kérdezte.

Orbán Viktor miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy órában a védekezésre vonatkozó adatokat és tényeket sorolta. Hozzátette: a tárcáktól 1345 milliárd forintot csoportosítottak át a gazdaság védelmére, mindenkitől kértek hozzájárulást, még a politikai pártoktól is.
Elmondta, a gépjárműadó-bevétel idén az önkormányzatok költségvetésének 1-1,5 százalék körüli részét érinti. Ezt kivéreztetésnek nevezni nem vehető komolyan - hangoztatta.
Megjegyezte, amikor Varju László volt kormánypárti képviselő, akkor valóban kivéreztették az önkormányzatokat, ugyanis 2010 után az önkormányzatok 1369 milliárd forintnyi adósságát kellett a mostani kormánynak kifizetnie.

Varju László viszonválaszában azt mondta, úgy látszik, a miniszterelnök sokkal jobban örülne, ha a rendőrséggel vitethetné el őt. Majd ismét azt firtatta, mikor veszi ki a részét a válságkezelésből a kormány.

Orbán Viktor azt kérdezte, nem önök lőtték ki az emberek szemét? Nem arról van szó, hogy kedden lesz az évfordulója annak a beszédnek, amely nyilvánosságra kerülésekor kiváltotta az emberek elégedetlenségét és azt önök nem parlamenti vitával, hanem kardlapozással meg szemkilövetéssel próbáltak meg orvosolni?
Felidézte Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő beszédének több mondatát, így például azt, hogy végig hazudták az utolsó másfél-két évet, és nincsen olyan intézkedés, amire büszkék lehettek volna.

LMP: mikor kapnak segítséget az a munka nélkül maradt emberek?
    
Csárdi Antal (LMP) azt mondta, megértené a kormány segélyezést elutasító, a munkahelyteremtésre épülő álláspontját, ha annak legalább a részeredménye látszana. Jelen pillanatban nincsenek itt a munkahelyteremtő beruházások - mondta. Azt kérdezte, mi lesz a munka nélkül maradt több százezer emberrel? Méltatlannak nevezte, hogy csak két lehetőségük maradt a három hónapos álláskeresési járadék lejárta után: a közmunka és a Németh Szilárd által vezényelt toborzóirodák.

A rövidített munkaidő kormányzati támogatása Európa leggyengébb kurzarbeitja és nem nyújt megoldást. Semmilyen érdemi segítséget nem kaptak a mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozók.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter rögzítette: a kormány mindenkivel foglalkozik. Hozzátette: 97 ezer ember kapja a három hónapos álláskeresési járadékot, 70 ezren kapnak foglalkoztatást segítő támogatást.
Szerinte a rövidített munkaidő magyar szabályai nagyjából megegyeznek a némettel, azt 9000 cég veszi igénybe, ebből közel 5300 mikrovállalkozás. Szólt a katásoknak nyújtott kedvezményről és arról a 80 milliárd forintos munkahelyteremtési támogatási programról, amely 70 ezer embernek segít. (MTI)


 

h i r d e t é s