Újra jelentősen nőtt a koronavírus áldozatainak száma: 29 ember vesztette életét egy nap alatt, a járvány kitörése óta egyszer sem halt meg ilyen sok COVID-os beteg 24 órán belül. Miután az utóbbi két hétben kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de nőtt az áldozatok száma, Magyarország egyre rosszabbul szerepel a nemzetközi összehasonlításokban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az Európai Unióban csak három ország teljesít Magyarországnál rosszabbul, ha az utóbbi két hét összes COVID-áldozatát 100 ezer főre vetítik. E szerint a listavezető Finnországban az utóbbi két hétben összesen 0,1 halálozás esett 100 ezer főre. Ehhez képest a rangsor végén szereplő Csehországban ugyanez a mutató 4,9, Magyarországon pedig 2,8. Mindez komoly figyelmeztető jel lehet a kormány számára, hiszen maga Orbán Viktor kormányfő jelentette ki még szeptember közepén: "A járvány második hulláma idején elsősorban nem a megbetegedések számára, hanem a halálozásokra kell odafigyelni."

Forrás: nepszava.hu

A statisztikák mellett az intézkedések is arról árulkodnak, hogy a hazai védekezés nem áll olyan jól, mint ahogyan azt a kormánypropaganda sulykolja. Csütörtökön legelőször a 24.hu hozta nyilvánosságra azt a Népszavához is eljutott miniszteri levelet, amelyben Kásler Miklós, a humántárca vezetője arra kötelezte a 200 fősnél nagyobb idősotthonokat: meg kell teremteni "a gépi lélegeztetéshez szükséges feltételeket, így különösen non-invazív lélegeztetőgépek biztosítását."
Mucsi János tüdőgyógyász a Népszavának kifejtette, hogy a non-invazív lélegeztetőgépeket akkor használják, ha a beteg nem, vagy nem elég mélyen tud magától levegőhöz jutni, ilyenkor maszkot helyeznek az orrára vagy a szájára is, ezen keresztül jut elegendő levegőhöz. Van ugyan olyan gép, ami automatikusan beállítja a megfelelő értékeket a szervezet jelzései alapján, de annak kijelzőjét is szakembernek kell értékelni, a kevésbé okos gépeknél pedig szakembernek kell beállítani az adagolási értékeket, különösen, ha a szerkezethez oxigénpalackot is csatlakoztatnak – fogalmazott a szakember. Mucsi János hozzátette, az orvosok úgy gondolják, akinek lélegeztetésre van szüksége, annak kórházban van a helye, ha másért nem, akkor azért, mert más kezelésekre is szüksége lehet a felépüléséhez, különösen igaz ez a koronavírussal megfertőződött betegekre.

A tárca levelének nyilvánosságra kerülése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményt adott ki, ami szerint a lélegeztetőgépekre vonatkozó előírás nem új intézkedés, erre már hónapokkal ezelőtt utasították az érintett intézményeket. Mint írták, most a tárca csak "összefoglalta a még érvényben levő korábbi utasításokat." A lapunknak nyilatkozó intézményvezetők többsége azonban azt mondta, nem tudott eddig erről az utasításról. Csak egy 500 fős pécsi intézmény munkatársa erősítette meg, hogy hallott már korábban is erről az elvárásról. Igaz, arról ő sem tudott semmit, hogy pontosan mit, honnan kellene beszerezniük, és azt ki kezelné. Kocsis József, a Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesületének elnöke, maga is egy több idősotthont működtető nonprofit cég ügyvezetője megkeresésünkre azt felelte, nem tudnak a követelményről. Kocsis József leszögezte: nincs a munkatársaik között lélegeztető berendezés használatában járatos ápoló. Az egyesületi elnök és Meleg Sándor szociális szakértő is azt mondta, az intézményi lélegeztetőgépek beszerzése akkor sem került elő, amikor a tavasszal a nagy létszámú otthonokba is intézményparancsnokokat nevezhetett ki az Operatív Törzs. (nepszava.hu)