Lengyelország az Európai Unió (EU) lojális tagja marad, az unió jövőjét viszont veszélyeztetné, ha többé nem szuverén tagállamok közösségét alkotná - hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő abban a levélben, amelyet az uniós tagországok állam- és kormányfőihez intézett hétfőn.

A levelet Morawiecki azt megelőzően fogalmazta meg, hogy hétfő este Strasbourgba utazik, ahol másnap felszólal az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. Az EP ezen megvitatja a lengyel alkotmánybíróság október eleji, a lengyel alkotmány és az európai uniós jog viszonyáról szóló ítéletét.

A kormányfő a levélben leszögezte: az uniós alapszerződések közösek minden tagállam számára, a tagországok "egy sor hatáskört a közös intézményekre ruháztak át". Lengyelország betartja az uniós jogot, és elismeri ennek elsőbbségét "az alapszerződésből eredő közös kötelezettségekkel összhangban" - írta Morawiecki.

Figyelmeztetett egyúttal: az EU jövőjét veszélyezteti a közösség "átalakítása olyan formációvá, amely többé nem szabad, egyenlő és szuverén államok szövetsége lenne", hanem egy központilag irányított, a demokratikus ellenőrzés alól kivont szervezetté válna.

A lengyel alkotmánybíróságnak ugyanolyan jogosultságai vannak, mint más EU-tagállamok taláros testületeinek, az általuk hozott ítéletek lényege ugyanaz: "az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti jog felett, ez az elsőbbség széles körű, de vannak egyértelmű határai" - hangsúlyozta Morawiecki.

Elfogadhatatlannak és a jogállamisági elvet sértőnek nevezte az alapszerződésekben nem rögzített uniós hatáskörök kibővítését, és aláhúzta: az EU bíróságának azon ítéletei, melyek túllépnek az átruházott hatáskörökön, nem kötelező érvényűek az érintett tagállamra nézve.

Veszélyesnek minősítette azt, ha "bizonyos uniós szervek kisajátítanak olyan jogosultságokat, amelyeket az alapszerződésekben nem ruháznak át rájuk", és rákényszerítik akaratukat a tagállamokra. "Ez különösen ma látható, amikor e célból pénzügyi jellegű eszközöket próbálnak mozgósítani" - jegyezte meg.

A varsói alkotmánybíróság a lengyel joggal összeegyeztethetetlennek minősítette az uniós alapszerződés egyes előírásainak azon értelmezését, amely az uniós bíróság bizonyos ítéleteiben megjelent. A lengyel ellenzék és egyes nyugat-európai politikusok úgy értelmezték az ítéletet, hogy Lengyelország kilépéséhez vezethet az EU-ból.

Az alkotmánybírósági döntés kapcsán az EP sajtószolgálata a múlt héten közölte: a testület arra készül, hogy felhívja az Európai Bizottságot (EB) az uniós költségvetési forrásokhoz és a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindítást elősegítő helyreállítási alaphoz fűződő feltételrendszer alkalmazására Varsó esetében, mégpedig "a tagállami kötelezettségek megszegése" miatt. (Népszava)