A Ferenc pápa esetleges lemondásáról szóló pletykák egy látszólag ártatlan bejelentéssel kezdődtek nagyjából két hónappal ezelőtt. Akkor derült ki, hogy a katolikus egyházfő augusztus végén Rómától bő 100 kilométerre lévő L’Aquilába utazik, hogy a 60 ezre lakosú város peremén fekvő Santa Maria di Collemaggio Bazilikában misét adjon. Ebben a középkori templomban van eltemetve V. Szent Celesztin 13. századi pápa, a város remetéje, aki ugyan alig öt hónapig vezette az egyházat, mégis beírta magát a történelmébe, mint az első pápa, aki lemondott a hivataláról.

719 évet kellett várni arra, hogy egy pápa ismét önszántából búcsút vegyen a Szentszéktől: Ferenc elődje, XVI. Benedek 2013-ban lemondott a pápaságról, de 4 évvel előtte ellátogatott L’Aquilába, ahol a beiktatásakor viselt hosszú, gyapjú palliumot Celesztin pápa üvegkoporsójának tetejére helyezte ajándékként. Később sokan úgy értékelték, a l’aquilai látogatás és az ajándékozás gesztusa Benedek későbbi lemondását vetítették előre.

Az akkor 85 éves XVI. Benedek lemondását egészségi állapota romlásával indokolta, ami megakadályozta volna abban, hogy hosszabb utazásokat tegyen. Ferenc – aki egyébként épp idén töltötte be a 85-öt – szintén egészségügyi gondokkal küzd, májusban mutatkozott először tolószékben, térdfájdalmai miatt kellett műteni. Egy, a Reutersnek adott interjúban Ferenc pápa arról beszélt, hogy azóta már sokkal jobban érzi magát, és ugyan egy afrikai utat le kellett a műtét miatt mondania, Kanadába már el tudott látogatni, hogy bocsánatot kérjen a helyi őslakosoktól a katolikus bentlakásos iskolákban ellenük elkövetett bűnökért.

Szeptemberben pedig Kazahsztánba látogat majd, hogy részt vegyen a világ- és hagyományos vallások vezetőinek 7. világkongresszusán. Ha minden igaz, Ferenc pápa a kazah fővárosban, Nur-Szultanban az orosz ortodox pátriárkával, Kirillel is találkozik majd, akivel korábban az orosz-ukrán háború kapcsán került ellentétbe.

Egy nappal a l’aquilai látogatás előtt, augusztus 27-én konzisztóriumot tartanak majd a Vatikánban. A Bíborosok Kollégiumának hivatalos ülésén a pápa 20 új bíborost kreál, akik közül 16-an 80 év alattiak, vagyis a legközelebbi pápaválasztáson szavazhatnak majd az új pápa személyéről. A legutóbbi, 2020-as konzisztórium után a konklávéban szavazójoggal bíró bíborosok közül már 73-at kreált Ferenc pápa, azaz az akkor 128 fős testület több mint felét ő adta, 39-et XVI. Benedek, 16-ot pedig II. János Pál. Ezt a pozícióját erősítheti tovább a hónap végén.

A konzisztórium után két nappal ismét összeül majd a Kollégium, hogy megvitassák a Római Kúria – a katolikus egyház hivatali apparátusa – reformját, amit sokan Ferenc újítási törekvéseinek legfontosabb állomásának tartanak. A reformterv a Praedicate Evangelium, Hirdessétek az Evangéliumot címet viseli és a II. János Pál által 1988-ban meghirdetett Pastor Bonust, azaz a Jó Pásztort váltja. A dokumentum számos hivatalt összevon, fontos szerepeket nyit meg világiak előtt, és nagyobb decentralizációt sürget.

A Kúria reformja a szexuális és pénzügyi visszaélésekre reagáló Pastor Bonus óta várat magára, noha a szervezeti struktúra átalakítását sokan szorgalmazták az egyházon belül és a hívek részéről egyaránt. A reformoknak természetesen rengeteg ellenzője is van, ami nem csoda, egy kétezer éves, monolitikus szervezet átalakítása rengeteg akadályba ütközik. Ugyanakkor Jézus Krisztus földi helytartója teljhatalommal bír az egyház élén – a Vatikán az utolsó abszolút monarchia Európában –, így bármilyen változtatás az egyházi struktúrában végső soron az ő politikai döntésének eredménye, konzultánia kizárólag az Úristennel kell. A frakciózás ennek ellenére központi eleme a vatikáni politikának, az egyes pápák más és más hivatalokat részesítettek előnyben céljaik eléréséhez.

A Vatikán még mindig úgy működik, mint egy királyi udvar, ahol az emelkedik a csúcsra, aki közvetlen kapcsolatban van az egyházfővel. VI. Pál alatt a Pápai Államtitkárság vette át a hivatalok koordinálását, és azóta is közel van a tűzhöz. János Pál alatt a Hittani Kongregációnak jutott a főszerep, ma Ferenc az evangelizációért és az emberi fejlődésért felelős dikasztériumokat részesíti előnyben.

XVI. Benedek pápa beleegyezett abba, hogy a vatikáni bankot összehangolják a Moneyval nevű pénzmosás elleni szabályrendszerrel, és létrehozták a Felügyeleti és Pénzügyi Információs Hatóságot (ASIF) a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására. Ennek ellenére a Vatikán pénzügyi gazdálkodása még mindig jórészt átláthatatlan, a botrányok pedig Ferenc pápaságát sem kerülték el. 2020 szeptemberében egy ellentmondásos londoni ingatlanvásárlás miatt lemondott a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának vezetéséről Giovanni Angelo Becciu bíboros, Ferenc egyik bizalmi embere.

Becciu a legmagasabb szintű egyházi méltóság a modern történelemben, akinek bíróság elé kell állnia állítólagos pénzügyi bűncselekmények miatt. A vatikáni bíróság azzal vádolja, hogy több száz millió euróval károsította meg az egyházat a fent említett londoni ingatlanvásárlási üggyel, a tranzakciót lebonyolító üzletembereket gazdagítva.

A vatikán pénzügyeit továbbra is nagyrészt klerikusok intézik, gyakran a minimális gazdasági és pénzügyi háttértudás nélkül. A Praedicate Evangelium egyik legnagyobb újítása éppen az, hogy vezető pozíciókat nyit meg a Vatikánban laikusok előtt. A Pápai Államtitkárság vezetője – a pápa utáni legmagasabb tisztségviselő – elméletileg akár egy laikus nő is lehetne, és egy női teológus is betölthetné a Hittani Dikasztérium prefektusának tisztségét. Ezeknél a reformoknál lehet a legerősebb ellenszélre számítani, hiszen rengetegen vannak az egyházszervezetben, akik kifejezetten ellenzik, hogy a nem felszenteltek kormányzati hatalmat gyakoroljanak az egyházban.

A Praedicate Evangelium megvitatására összehívott kollégiumi ülésről Robert Mickens, a La Croix katolikus napilap angol nyelvű kiadásának római szerkesztője úgy fogalmazott a Guardiannek, augusztusra nagyon furcsa konzisztóriumot összehívni, arra pedig pláne nem lenne oka Ferenc pápának, hogy három hónappal korábban összehívja ezt az eseményt, hogy aztán a kellős közepén L’Aquilába menjen. Ő egyébként azt valószínűsíti, hogy Ferenc pápa valamilyen bejelentést fog tenni, és lehet ugyan, hogy le nem mond, de ez arra is jó lehetőség. 

Az mindenesetre látszik, hogy Ferenc pápa az általa kilátásba helyezett reformok nagy részét keresztül fogja tudni vinni, a Bíborosok Kollégiumának feltöltésével pedig azt is elérte, hogy a következő pápát egy olyan bíborosokból álló konklávé válassza, amelyik nagyrészt az ő jövőképének talaján áll, vagy világiasabban: hozzá lojális.

Egy fontos reform azonban még hátra van. Amikor XVI. Benedek lemondott a pápaságról, úgy döntött nem változtatja vissza a nevét Joseph Ratzingerre, jelenleg a hivatalos megszólítása „Őszentsége XVI. Benedek, emeritus pápa”. Ez azt a furcsa helyzetet eredményezi, hogy tulajdonképpen két pápa van a Vatikánban, Benedek ugyanis el sem költözött, jelenleg a festői Mater Ecclesiae kolostorban él a törpeállam falain belül. A 95 éves Benedeknek ugyan már rég nincs akkora beleszólása az egyház ügyeibe, mint pápai működése idején, vagy közvetlenül a lemondása után, azonban az emeritus pápa szerepe a katolikus egyházban továbbra is tisztázatlan. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy Ferenc semmiképp sem szeretne Benedekhez csatlakozni, mint kettes számú lemondott pápa, ezért valószínűsíthető, hogy megvárja elődje halálát az emeritus tisztségének rendezésével és egy esetleges lemondással. (hvg.hu)