Könnyen elképzelhető, hogy a koronavírus örökké velünk maradhat. Mióta felütötte fejét a járvány, a világon összesen 41 millióan fertőződtek meg, közülük 1,13 millióan hunytak el, a pandémia intenzitása pedig továbbra is emelkedő tendenciát mutat.

Több kormány is úgy határozott, hogy financiális segítséget nyújt a gyógyszergyártóknak olyan források biztosításával, melyek lehetővé tennék az érdekelt vállalatok versenypiaci előrejutását még bőven a vakcinák tesztelése előtt.

További problémát jelent, hogy bizonyos kormányok szentül hiszik, hogy gyorsan elkészül majd a védőoltás, amiről az orvosok és a kutatók egyelőre azt sem tudják még megmondani, hogy hatékonynak, illetve veszélytelennek bizonyulhatnak-e, ezért úgy gondolják, érdemesebb lenne elkezdeni megtanulni együtt élni ezzel a helyzettel.

Az oltóanyag elkészítése további kérdéseket vet fel, hiszen tudjuk, hogy a nulláról kifejleszteni egy hatásos vakcinát minimum 10 évet emészt fel. Az eddigi legsikeresebb és leggyorsabb módon a mumpsz elleni vakcina készült el, azonban még ez is 4 évet ölelt fel. A cél tehát egyelőre az volna, hogy próbáljuk elnyomni a vírust amennyire csak lehetséges, úgy, hogy a lehető legkevesebb kárt okozza majd a jövőben.

De hogyan tanulhatunk meg együtt élni a járvánnyal? Minden embernek egyéni felelőssége van ebben a helyzetben. Ahogyan korábban a tuberkulózis esetében például már megtapasztalhattuk, az embereknek tudniuk kell, hogy milyen kockázattal járhat a fizikai kontaktus, illetve a személyes higiénia elhanyagolása.

Jelen helyzetünkben a legfontosabb tehát az egyéni felelősségvállalás, és annak a ténynek a feldolgozása, hogy ha most nem teszünk mindannyian érte, akkor nem fogjuk tudni lelassítani a járvány terjedését, márpedig jelenleg a megelőzés az egyetlen megoldás.

Valóban nehéz megbirkózni az önmegtartóztatással, többségében a világon az emberekben fáradtságot, zavartságot és csalódottságot váltott ki az elmúlt időszak, mióta megjelent életünkben a vírus. A WHO továbbra is javasolja a minimum 1 méteres távolság tartását, továbbá a folyamatos fertőtlenítést. Próbáljuk meg levetkőzni a megszokásainkat, törekedjünk rá, hogy lehetőleg ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, és fokozottan ügyeljünk a rendszeres és alapos kézmosásra.

A legfontosabb pedig, hogy vigyázzunk magunkra és egymásra! (liner.hu)