Az is nagyon meredek volt, amikor miniszterként minden idők legnagyobb törvényesített rablását vezette elő a magánnyugdíj-pénztárak lenyúlásával, majd azt követően nem sokkal felbuktatták a Magyar Nemzeti Bank élére.

Aligha nevezhető kényelmes nyugdíjas melónak különösen a felelősség ismeretében, melyet emberünk nem rest újra és újra elfelejteni. Állításunkat az MNB alapítványain ezekben a percekben is el-eltűnő hatalmas pénzekre alapozzuk.

Így aztán, amikor Matolcsy György azt képes állítani, hogy mindenki hazudik, legyen az baloldali politikus baloldali, vagy független újságíró, de akár nemzetközi lista, amelyik azt állítja, hogy Magyarország versenyképessége a béka segge alatt van.

„A “huhogó baglyoknak” azt lehet üzenni, nincs igazuk, mert Magyarország versenyképessége igenis javult 2010 óta, a globális rangsorok ugyanis több fontos tényezőt nem vesznek figyelembe, számos szubjektív tényezőre alapozva vizsgálódnak, viszont az MNB által végzett kutatások 90 százalékban tényeken alapulnak” – mondta a Budapesti Értéktőzsde rendezvényén.

Arról ellenben megfeledkezett, hogy bár a magyar kormány mindent elkövetne annak érdekében, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerén kívül esettek hangját elfojtsa.

Különösen furcsának hat továbbá, ha egy olyan ember beszél a szubjektív tényezőkről, akinek főnöke egész politikáját tényferdítésre, választói félretájékoztatására és ellenzéke nemzeti érzéseinek megsértésére építette fel.

Végül engedjék meg, hogy kilépve az ilyenkor megszokott szerepemből kénytelen vagyok – magánemberként – egy személyes gondolatot beiktatni. Én ezt nem értem. Ha valaki annyit hazudik, mint bármelyik fideszes politikus – és annak ténye többszörösen is bizonyítást nyer – hogyan lehet még hatalmon egy ilyen bizalomvesztést szenvedő – helyesebben valamely kifürkészhetetlen okból azért küzdő – párt? Ami Matolcsyt illeti, azt is előbb hiszem el, hogy kecskén furulyázott, mint bármi, amit ő a száján kiejt.