fbpx Közös hírszerkesztőséget hoz létre az EU 16 nemzeti hírügynökség bevonásával - az MTI nincs köztük | CIVILHETES

h i r d e t é s

Közös hírszerkesztőséget hoz létre az EU 16 nemzeti hírügynökség bevonásával - az MTI nincs köztük

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Közös hírszerkesztőséget hoz létre az EU 16 nemzeti hírügynökség bevonásával - az MTI nincs köztük

2021. december 02. - 18:58

 

Az összefogást a német DPA irányítja.

Az Európai Unió közös hírszerkesztőséget hoz létre 16 nemzeti hírügynökség bevonásával Brüsszelben, hogy a demokráciát egyre jobban fenyegető álhírek ellen küzdjön. A hírt a Népszava közölte, amely a Die Presse alapján ír erről. A munkát két évre tervezik és majdnem 1,8 millió eurót fordítanak a projektre.

Az összefogást a német DPA irányítja, de a francia AFP, a román Agerpres, az olasz ANSA, az osztrák APA, valamint a boszniai, horvát, észak-macedón, szlovén, szerb és szlovák távirati iroda is részt vesz benne. A Magyar Távirati Iroda (MTI) azonban nincs az együttműködők között.

Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos szerint sok helyen, részben pénzügyi, részben politikai okokból nincs független tájékoztatás az európai integrációról. Az álhírek veszélyét különösen a járványos időszak mutatta meg.

A Die Presse vezércikkben üdvözölte a közös hírszerkesztőség ötletét, ám aggályosnak tartják, hogy Brüsszel egy új intézményen keresztül akar gyámkodni Kelet-Európa fölött. Mert az igaz, hogy a komoly, megbízható jelentések révén nagyobb esélyt kap az objektivitás, de ahhoz az EU-nak nincs joga, hogy ismét kiskorúnak tekintse ezeknek az országoknak a sajtóját.

Vannak tervek, hogy nemzeti nyelven, külföldről sugároznának programot Magyarországra és Lengyelországra, miután mindkét kormány szájkosarat tett a közmédiára. Nem kétséges, hogy az olyanok, mint Orbán, Morawiecki és Jansa megpróbálták rárakni a kötőféket az egész sajtóra. Továbbá hogy az igazi demokráciában szavatolni kell az információszerzés szabadságát. A három államban ez azonban csak korlátozottan működik. Ezért olyan hírek is forgalomban vannak az unióról, amelyek jól jönnek a hatalomnak, csak éppen nem felelnek meg a valóságnak.

Például a magyaroknál, hogy Soros a Bizottsággal együtt szervezi a muzulmánok tömeges bevándorlását. Vagy hogy a lengyelek nem írtak alá semmiféle szerződést, amely megengedné, hogy az Európai Bíróság beleszóljon a lengyel igazságszolgáltatás dolgába. A Bizottság már évek óta próbálkozik, hogy elősegítse a sajtó sokszínűségét ezekben az országokban, de úgy, hogy maga ne manipulálja viszonyokat.

Az új tervvel azonban az a gond, hogy a hírügynökségek nem kommentálnak, csupán alapinformációkkal szolgálnak, viszont ha Brüsszelből ezután csupán generálszósszal leöntött hírek jönnek, akkor éppen a sokszínűség kerül veszélybe. A polgároknak persze joguk van arra, hogy olyasmiről is értesüljenek, ami nem kellemes a kormánypártok számára. De az sem lehetséges, hogy ne tudjanak mindarról, ami netán a Bizottság szempontjából előnytelen.

Az EU médiapolitikája csak akkor lehet hiteles, ha a minőségi újságírást nem csupán keleten célozza meg, mert mindenütt gondoskodni a távolságtartásról a politikával szemben, az egyenlő versenyfeltételekről és a megfelelő médiatámogatásról. De soha nem tűnik el a szakadék a kontinens két fele között, ha a Nyugat azt sugallja, hogy az objektivitás dolgában nála van az igazság kulcsa. (Népszava)


 

h i r d e t é s