Közel a katarzis az amerikai elnökválasztáson
Donald Trump az ujjából szopott szabályokkal bombázza az internetet, Joe Biden türelmesen várja, amíg véglegessé válik a győzelme.
Joe Biden és Donald Trump - Forrás: ABC News
Egyre biztosabb, hogy Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46. elnöke. A csütörtök estig összeszámolt szavazatok közül valamivel több mint 72,1 milliót kapott, Donald Trump 68,3 milliójával szemben. Ez 50,5:47,9 arányú többségnek felel meg. Az amerikai elnökválasztások történetében még egy jelöltre sem szavaztak ilyen sokan, ám nem ez dönt: az államok küldötteiből álló, 538 tagú elektori testületben kell többséget, azaz 270-et elérni. Bidennek cikkünk megjelenése idején 253 elektora volt, Trumpnak 213. A választás sorsa öt államon múlik: Pennsylvanián (20 elektor), Georgián (16), Észak-Karolinán (15), Arizonán (11) és Nevadán (6). Az utóbbi kettőben a pillanatnyi állás szerint az elnök hátrányban van, ezért tábora a szavazatszámlálás folytatása mellett tüntet. A másik háromban viszont, ahol egyre csökken az előnye, szeretnék befagyasztani a számlálást.
A még „kiadó” 68 elektorból Bidennek 17-re, Trumpnak 57-re lenne szüksége – utóbbi semmiképpen sem nyerhet Pennsylvania nélkül, míg kihívója több különböző kombináció révén juthat el a Fehér Házig. Csütörtök este úgy tűnt, hogy mire minden törvényesen leadott voksot összeszámolnak, Pennsylvaniában el fog olvadni Trump előnye. Ha így lesz, akkor vége a találgatásnak. Georgiában és Dél-Karolinában is fogyni látszik Trump előnye, de nem biztos, hogy végül „átbillenek”. Bidennek az is elég, ha sikerül megőriznie valamit nevadai és arizonai előnyéből. A Demokrata Párt kampánystábja nyugodt és mindenkit türelemre int. Az elemzők biztosak benne, hogy így vagy úgy, de a végeredmény a volt alelnöknek fog kedvezni, de semmit sem akarnak elkiabálni. Ennek megfelelően hallgatnak arról is, hogy készülnek-e a Biden-Harris kormányzat hatalomátvételére.
Trump hívei a szavazatok összesítésének leállítását követelték Detroitban - Fotó: AFP / JEFF KOWALSKY
Annál idegesebb az elnök környezete. A kiszivárgott hírek szerint látják, hogy fogytán vannak az időnek és a bevethető jogi eszközöknek is. Képviselőik mindenhol jogi eljárásokkal támadják a szavazatszámlálást, de nincs könnyű dolguk. Az államok a saját törvényeik szerint számolnak, másrészt a legfelsőbb bíróság előtt egyszerre kellene a szavazatösszesítés folytatása és leállítása mellett érvelni – attól függően, hogy hol mi kedvezne Trumpnak.
A saját bevallása szerint is rossz vesztes elnök egyébként második napja nem mozdult ki a rezidenciájáról és interjút sem adott. Egyes sajtóértesülések szerint rossz hangulatban van, a republikánus kormányzókat próbálja rávenni, hogy avatkozzanak be az érdekében, illetve kitalált választási szabályokra hivatkozik. Egyik internetes üzenete szerint a választás napja után beérkező voksok nem számítanak – ezt a bejegyzést a Twitter azzal a figyelmeztetéssel egészítette ki, hogy „egyes szavazatokat még meg kell számolni”. Egy másik bejegyzése szerint a törvényesen leadott szavazatok terén ő nyert, csak akkor veszít, ha a törvényteleneket és későn érkezőket is beszámítják. A CNN értesülése szerint már egy 2024-es induláson gondolkodik – addigra idősebb lenne, mint most Joe Biden.
Olyan pletyka is terjed, hogy Trump hírtévét akar indítani az utóbbi napokban „árulónak bizonyult” Fox News ellenében. A konzervatív tévé, amelynek Trump rengeteget köszönhet, azzal vívta ki az elnök és családja haragját, hogy élőben közvetítette Biden és Barack Obama néhány kampánygyűlését. Ezt utolsó, kedd reggeli interjújában Trump keserűen el is panaszolta – hol máshol, mint a Fox Newson. A helyzet tovább mérgesedett, amikor a csatorna kedden este viszonylag gyorsan Bidennek ítélte Arizonát. A Fox News-t irányító Lachlan Murdoch – a nagy hatalmú médiamogul, Rupert Murdoch idősebb fia – csak annyit mondott a felvetésre, hogy ők mindig szerették a versengést.
Az elnökválasztás eredményének összeszámlálása egyszerű és gyors folyamatnak tűnik a szenátusi versenyeké mellett. A Demokrata Párt nagy áttörésben reménykedett, amiből már nem lesz semmi. Viszont úgy tűnik, hogy januárban Georgia mindkét szenátusi helyéért pótválasztást tartanak, mert most egyik induló sem érte el az 50 százalékot. A két plusz szenátorral még meglehet az 50:50-es döntetlen. Ekkor – persze csak ha Biden is nyer – alelnökként Kamala Harris döntheti el a szavazásokat. A képviselőházban a Demokrata Párt néhány helyet veszített, de nincs veszélyben a többsége. Mindennek abból a szempontból van jelentősége, hogy az új elnök mit tud majd megvalósítani a programjából.
A felmérések például nem tudták megbecsülni, hogy hány voksot nem kézbesítenek ki - Fotó: AFP / ROBYN BECK
Csődöt mondott a kristálygömb
Sorozatban a második elnökválasztáson maradt szégyenben az amerikai közvélemény-kutató szakma. A felmérések alapján Joe Biden magabiztos győzelmére és a demokraták szenátusi előretörésére lehetett számítani, de ahogyan Hillary Clinton 2016-ban előrejelzett diadala, úgy az idei jóslatok sem igazolódtak be. A különböző kutatóintézetek mindkét alkalommal alulbecsülték a Donald Trump és a republikánusok népszerűségét, de vajon mi lehet az oka ennek?
Négy éve az amerikai közvélemény-kutatók szövetsége (AAPOR) fél éven keresztül kutatta az egész szakma becsületén csorbát ejtő, rendszerszintű mérési hibák okát. Az elkészült tanulmány végül három jelentős tényezőt tárt fel: az utolsó pillanatban Trump mögé álló nagyszámú bizonytalan szavazót, a későbbi elnök melletti elköteleződésüket szégyenlősen letagadó szimpatizánsait, valamint azt, hogy az intézetek nem megfelelően súlyozták a mintákat a megkérdezettek iskolázottsága alapján. A 2016-os fiaskó után a közvélemény-kutatók elvileg ezeket figyelembe véve kiigazították modelljeiket.
A 2018-as időközi választáskor valóban úgy tűnt, hogy megtörténtek a szükséges javítások, hiszen a különböző versenyek végeredményei többnyire igazolták az előzetes méréseket, ám idén mégis megint félresikerült valami. Egyes feltételezések szerint ennek oka, hogy a kutatóintézetek mégsem tudták maradéktalanul korrigálni a korábbi hibákat, de olyan magyarázatok is születtek, hogy a kiszámíthatatlanul viselkedő elnök személye a mérésekre is hatással van. “Talán, mint számos másik, Trumppal kapcsolatos dolognál, a felméréseknél is mások a szabályok, ha az ő neve szerepel a szavazólapon” - mondta el Christopher Borick, a pennsylvaniai Muhlenberg Főiskola közvélemény-kutató részlegének vezetője a Wall Street Journalnak. Előfordulhat azonban az is, hogy nem a kutatások tévedtek, hanem a Trump kormányzat anti-demokratikus erőfeszítése következtében sokan nem gyakorolhatták választójogukat - vetette fel a New York Timesnak lehetőségként Patrick Murray, a Monmouth Egyetem illetékes szakembere, aki szerint soha nem fogjuk megtudni, hány olyan levélszavazat volt, amelyet nem kézbesített a posta. A Boston Globe szerint a történelmi részvételi arány is hozzájárulhatott a pontatlansághoz, ahogyan az is, hogy Trump a vártnál jobban teljesített spanyolajkú szavazók körében.
Akármik is legyenek az okok, feltárásuk gyaníthatóan ezúttal is hosszú hónapokba fog telni. A szakma várhatóan ismét kísérletet tesz egy korrekcióra abban a reményben, hogy a 2024-es választás előtt már pontosabb kutatások készülhetnek. A rendszerszintű hibák kijavítása azonban nemcsak azért fontos, hogy a politikusok közötti versenyek eredménye könnyebben megjósolható legyen. A kutatóintézetek kristálygömbje a döntéshozók egyik legfontosabb eszköze arra, hogy a ciklus közben is meghallják a tömegek hangját és tisztában legyenek egyes intézkedések vagy kényes ügyek társadalmi megítélésével. - Rostoványi András
