Különös gondolat egy, állítása szerint a sajtó szabadságát, mint 48-as örökségünk részét feltétlen tiszteletben tartó kormány tagjától. Ehhez képest a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság néven létrehozták a 21. századi cenzúra üzemet, megszüntették az újságíró képzéseket, bedarálták a Népszabadságot, a Magyar Nemzetet és az Orbán perselyeként működő Mészáros Lőrinc kezére játszották a vidéki lapokat.

Az Országgyűlés elnökét a folyamatban lévő alkotmánymódosításról és a Stop Sorosról szerettük volna kérdezni. /Index/

A parlament viceházmesterének is nevezett kreatúra a rá jellemző lekezelő arroganciával utasította el a válaszadás lehetőségét. Kövért láthatóan nem különösebben érdekli a népszerűsége, sem az, hogy mint politikusnak minden alkalmat meg kéne ragadnia, hogy alkalmasságát bizonyítsa a választók felé.

A bajszos rettenet elejét vette minden kérdezősködésnek. Mint mondta

„azt gondolom, hogy a sajtónak szívesen nyilatkozom, és van, ami nem tartozik ebbe a tárgykörbe.”

Hát persze, szomorú napja volt a magyar sajtótörténetnek, amikor Kövér László vélemény mérvadóvá válhatott arról, hogy mi sajtó és mi nem.

Vajon az lehet az ok, hogy az egykor egyébként Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó lap továbbra is kritikus hangnemet mer megfogalmazni a kormánnyal szemben? Természetesen. Bár ez csak maszlag, gondolva arra, hogy a kormánypropaganda éllovasa, az Origo által Simicska Lajos internetes újságjaként emlegetett médium továbbra sem buktatta meg a kormányt, ahogy arra egyébként az állítólagos nagy kenyértörés óta Orbán és Simicska közt oly sokan hiába várnak.

Ami Kövért illeti, politikai pályafutása nem szólt másról, mint arrogáns hazugságokról. Tagadta, hogy „komcsi” lett volna, noha KISZ-titkárként a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága alá tartozó Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa címet tudhatta magáénak. Ehhez képest semmiféle tudományos tevékenységéről nem került elő hitelesíthető adat. Panelprolikról beszél, de persze ezt is elnézi mindenki neki.

És amikor az lenne a feladata, hogy válaszoljon kérdésekre, hogy legalább legelvakultabb híveit meggyőzze arról, hogy nem olyan alkalmatlan politikus, mint amilyennek mutatja magát. Ehhez képest csak egy aggastyánt láthatunk, akinek immáron semmi nem számít, csak vaskos bankszámlája.