h i r d e t é s

Koronavírus: ilyen szigorítások jöhetnek szóba

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Koronavírus: ilyen szigorítások jöhetnek szóba

2021. március 03. - 11:21

 

Hetek óta emelkedik a napi fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltek száma, ami miatt politikusok és egészségügyi szakemberek is újabb szigorításokról egyeztetnek.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI

Egy rövidebb stagnáló időszakot követően, február első hetében drámai mértékben romlani kezdtek a magyarországi koronavírus-statisztikák. A kormányzati tájékoztató oldal adatai szerint egy hónappal ezelőtt, február elsején még "csupán" 578 új fertőzöttet regisztráltak, egy hét múlva viszont már 1160, míg a hónap végén már 4300 volt a napi új koronavírusos esetek száma. A szakemberek szerint a betegszám gyors növekedése mögött a brit mutáns hazai terjedése áll, ami az első kutatási adatok szerint akár 70 százalékkal fertőzőbb lehet a korábbi változatnál. 

A romló adatok miatt a napokban több egészségügyi szakember és politikus is felvetette már, hogy legalább egy rövid ideig az eddigieknél is szigorúbb korlátozásokra lehet szükség. Tegnap Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Blikknek adott interjújában beszélt arról: a vakcináció mértéke hetek múlva érheti csak el azt a szintet, ami megfékezheti a járvány felfutását, addig pedig újabb szigorításokra is szükség lehet. A miniszter szerint a jelenlegi korlátozások a maximális lehetőségek nagyjából 70 százalékát teszik ki, több, más országokban már használt intézkedés is bevethető még a vírus terjedésének lassításához. Összegyűjtöttük, hogy a nemzetközi trendeket is figyelembe véve milyen szigorítások jöhetnek szóba, és melyekre számíthatunk itthon is.

Online oktatás az általános iskolákban is?

Az elmúlt hetek híradásai alapján ennek az intézkedésnek lehet a legnagyobb valószínűsége. A brit mutáns megjelenésével nemcsak a fertőzöttek és a kórházban kezeltek száma emelkedett, de a vírus már a fiatalabb korosztályban is jobban terjed, illetve nagyobb eséllyel válthat ki súlyos tüneteket. Erről beszélt néhány napja Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a HírTV műsorában. Szerinte jól látszik, hogy a kórokozó a gyerekek között is gyorsan terjed, így érdemes lenne legalább egy rövid időre az alsótagozatos osztályokat is digitális oktatásra állítani.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Országos Választmánya pedig egy nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy rendelje el a digitális munkavégzést valamennyi köznevelési intézményben és a szakképzés területén. A levélben hangsúlyozták: a pedagógustársadalom átlagéletkora 54 év, és sok közöttük a krónikus beteg, az oktatási intézmények munkavállalói ennek ellenére nincsenek kiemelt helyen az oltási programban, ezért oltásuk nem is történt meg. A kérdés tehát valószínűleg napirenden van, ezt maga Müller Cecília országos tisztifőorvos is beismerte, aki szerint mérlegelik a digitális oktatásra való átállást az általános iskolákban is.

Bezárhatnak a plázák

Számos kritikát megfogalmaztak azzal szemben is, hogy a vendéglátóhelyek ugyan bezártak, de több pláza és nagy üzlet is változatlanul fogadhatja a vásárlókat. Galgóczi Ágnes arról is beszélt: a járvány megfékezéséhez elengedhetetlen, hogy az emberek közötti kontaktusok számát tovább csökkentsék, a plázák pedig jól láthatóan most is rengeteg embert vonzanak. A szakember szerint már egy rövidebb, kéthetes lezárás is komoly eredményeket hozhat. Újabb szigorítások bevezetése esetén így nagy eséllyel a plázáknak és a még nyitva lévő, nagyobb üzleteknek is be kellene zárniuk. Egy tavaly novemberben készült tanulmány eredményei szerint a legtöbb kórokozó a szupermarketekben cserél gazdát - a második és harmadik legfertőzőbb koronavírus-gócpontok pedig az imént említett általános és középiskolák.

Szigoríthatják a maszkviselési szabályokat

A járvány tavaszi hulláma óta a maszkviselésre vonatkozó szabályok Magyarországon is a nemzetközi trendeket követve szigorodtak. Kezdetben elegendő volt az is, ha a közösségi terekben egy sállal vagy kendővel takartuk el az arcunkat, majd rögzítették, hogy egyedül a szövet- vagy orvosi maszkok az elfogadottak. Legutoljára november másodikától szigorodtak a szabályok ezen a téren, ekkortól már (az akkor még nyitva lévő) vendéglátóhelyeken és szórakozóhelyeken is kötelezővé vált a maszkviselés.

Több országban, így a szomszédos Ausztriában és Németországban is kötelezővé tették (illetve Szlovákiában is tervezik) a légzésvődő, úgynevezett FFP2-es kategóriájú maszk viselését az üzletekben, tömegközlekedési eszközökön, illetve bizonyos zárt terekben. Ez a maszk sokkal jobban szűri a levegőben lévő részecskéket, a viselője így kisebb eséllyel lélegezheti be a levegőben lévő kórokozókat. Van rá esély, hogy a kormány ebben is követni fogja a szomszédos példát, ehhez azonban óriási tételben kellene a lakosság rendelkezésére bocsátani ezeket a jobb védelmet biztosító maszkokat.

Tovább korlátozhatják a lakhelyelhagyást

Egyes országokban még drasztikusabb módon kellett csökkenteni a kontaktusok számát. Csehországban - ahol az EU-s tagországok között az egyik legsúlyosabb jelenleg a járványhelyzet - az eddigi legszigorúbb intézkedések léptek érvénybe március elsejétől. Az ország lakosságát három hétre gyakorlatilag teljesen bezárják: elengedhetetlen utazásoktól eltekintve senki sem hagyhatja majd el lakókörzetét, akiknek azon kívül van a munkahelye, annak munkáltatói igazolásra lesz szüksége ahhoz, hogy dolgozni járjon. A bevásárlást is csak a lakókörzeten belül intézhetik a lakosok, a rokonlátogatás pedig csak abban az esetben megengedett, ha gondozást igénylő családtag ellátásáról van szó.

Efféle komoly szankciókról eddig itthon nem esett szó, és a cseheknél valóban nagyon nagy a baj: az elmúlt héten átlagosan megközelítette a 12 ezret a napi új fertőzöttek száma, ez több mint háromszorosa a jelenlegi hazai adatoknak. Könnyen lehet azonban, hogy az egészségügyet tovább feszítő nyomás miatt itthon is szükség lesz majd hasonló intézkedésekre. (hazipatika.com)


 

Kommentek

h i r d e t é s