Bár nem nagy meglepetés, mert tudományos (és féltudományos) modellek április közepére jósolták a COVID19 okozta halálozások számának maximumát Magyarországon, de mégiscsak lesújtó, hogy világviszonylatban ennyivel rosszabbak vagyunk a harmadik hullámban mindenkinél.
Amíg nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű védőoltás, addig az otthonmaradás döntő fontosságú a koronavírus elleni védekezésben – de hogy erre mennyire van lehetőség az egyes országokban, az meglehetősen változatos képet mutat még az unión belül is. A járvány az első tavaszi hullámban még a dél- és bizonyos nyugat-európai országokban járt a legtöbb halálos áldozattal, az őszi második hullám óta viszont leginkább a kelet-közép-európai térségben tombol.
Az 1,3 milliárd lakosú Afrikában eddig mindössze 11 millió adag koronavírus elleni védőoltást adtak be - közölte szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO), figyelmeztetve az oltóanyag elosztásában fennálló "egyenlőtlenségekre".
A nem a kormány által vezérelt szakemberek teljes elképedéssel figyelik Orbán Viktorék kommunikációját a hamarosan bekövetkezendő nyitásról, miközben a járványügyi számok soha nem látott mértékben romlottak le. A harmadik hullám továbbra is meredeken felfelé ívelő pályán van, mégis 2-3 héten belüli nyitást vizionálnak. Elterelés?
A koronavírus-járvány halálgörbéjére sokkal nagyobb hatással van a páciensek kora, mint azt korábban gondolták. Ugyanakkor néhány társuló betegség könnyedén 20-30 százalékra növelheti a kórházba kerülés lehetőségét a harmincas, sőt akár a húszas korosztálynál is. Egyebek mellett ezekre derített fényt a The Economist által kifejlesztett kockázatértékelő alkalmazás.
Egyre több olyan országban, ahol a koronavírus brit mutációja már korábban terjedni kezdett, azt javasolják a szakemberek, hogy a nagyobb biztonság és hatásfok érdekében térjenek át a szorosabb, rétegezett maszkviselésre, azaz viseljenek dupla maszkot. Miért van erre szükség, és hogyan kivitelezhetjük?
Bár sokan arra számítanak, hogy a karanténidőszak(ok) miatt hamarosan megnövekszik a születések száma az Egyesült Államokban, szakértők szerint a világjárvány következtében kialakult gazdasági válság eredményeképp pont, hogy kevesebb gyermek fog születni.
A jogállamisággal kapcsolatos uniós elvárásoknak semmi köze a migrációhoz, a kvótákat is rég elvetették. A Covid–19 miatt olyan sokk érte a közösséget, ami megszüntette a hezitálást, és megdöntött korábbi dogmákat, mint amilyen az, hogy nem lehet közös hitelt felvenni, miközben más nagy gazdasági tömörülések rég használnak ilyen eszközöket.
Európában több helyütt nem alakul túl kedvezően a járványgörbe, az országok sorra jelentik be a karácsonyi korlátozásokat: Csehországban két hét után újra megszigorítják az óvintézkedéseket, míg Hollandia öt hétre teljesen bezár.
A Pfizer vagy a Moderna sikeres vakcina-fejlesztéseiről szóló legfrissebb hírek ellenére október vége óta dúl a nagy „vakcina háború” a nyugati és a keleti (orosz, illetve kínai) oltások megítéléséről a hazai nyilvánosságban.
Dánia úgy döntött, hogy inkább leöli mind a 17 millió prémjéért tenyésztett nyércét, de nem kockáztatja, hogy a legújabb vírusvariáns hatástalanná tegye a hamarosan elkészülő oltóanyagot. A félelem jogos: az új variáns gyorsan terjed.
Az elmúlt napokban éles korrekció bontakozott ki számos eszköz piacán. A főbb aggodalmak között van a koronavírus ismételt fellángolása miatti gazdasági lassulás és az amerikai költségvetési stimulus pártpolitikai okokból való elakadása. A nagy félelem az, hogy a gazdaságok ismét lejtőre kerülnek, és nem kapnak gazdaságpolitikai segítséget.
Az új típusú koronavírus-fertőzés megelőzésére kifejlesztett Szputnyik V vakcinával beoltott önkéntesek 14 százalékánál – vagyis minden hetedik embernél – egy-másfél napig tartó gyengeség, láz vagy izomfájdalom jelentkezett – jelentette ki Mihail Murasko egészségügyi miniszter újságíróknak kedden Moszkvában.
Az olasz adósok közel 40 százaléka küzd a lakáshitelek törlesztésével a koronavírus-válság miatt, ráadásul a megkérdezettek csaknem fele úgy számol, hogy csökkenni fog a jövedelme az elkövetkező 12 hónapban – áll az olasz jegybank kedden közzétett tanulmányában.
Az első félévben 1,6 millió turista látogatott Horvátországba és 7,6 millió vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 70 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban – közölte szerdán Kristijan Stancic, a horvát Turisztikai Szövetség (TZ) igazgatója.
Kommentek