Ez már krízishelyzet, amit e szerint kell kezelni

– jelentette ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Magyar Kórházszövetség kongresszusán.

Balogh Zoltán azt mondta, a kormányzat sokat tett az ápolók megtartása, a nővérhiány csökkentése érdekében, de további lépésekre van szükség.

Az egészségügyi szakképzés rendszerének visszaállítása csak 2019–2020 táján fogja éreztetni a hatását,

miközben a Nők 40 nyugdíjkedvezmény, illetve a szakma elöregedése miatt egyre többen mennek nyugdíjba

– írja a Magyar Idők.

További probléma, hogy az egészségügyi bérek csak évek múlva lesznek versenyképesek azokkal a fizetésekkel, amiket most nyolcórás munkáért kínálnak például az IKEA-ban vagy a Lidlben. A MESZK honlapján jelenleg is több mint kétszáz állást hirdetnek, az intézményekben az általános ápolótól a csecsemős nővéren, a dietetikuson és a szakrendelői asszisztenseken át a boncmesterig gyakorlatilag mindenféle szakemberből hiány van már.

A kórházak ebben a helyzetben egyre gyakrabban foglalkoztatnak „bérnővéreket”, akik vagy vállalkozóként vállalnak munkát több intézményben is, vagy munkaerő-közvetítőkön keresztül. Balogh Zoltán szerint ez azonban veszélyes gyakorlat, hiszen a bérnővéreknek nincs helyismeretük, márpedig az egészségügyi intézmények biztonságos működtetéséhez ez elengedhetetlen.

Az egészségügyi államtitkár a Magyar Idők kérdésére nem vitatta, hogy komoly gond az ápolóhiány, ám szerinte vannak még kiaknázatlan lehetőségek a kórházakban az ápolók terheinek csökkentésére és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra.

Ilyen az ápolási idők csökkentése, az egynapos beavatkozások számának növelése vagy az úgynevezett elkerülhető kórházi esetek számának csökkentése. Ez azt jelenti, hogy aki nem igényel kórházi ellátást, azt a szakrendelőkben vagy a háziorvosi rendelőkben kezelik.

168ora.hu