h i r d e t é s

Korčok és Szijjártó Ukrajnát illetően különböző állásponton van

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Korčok és Szijjártó Ukrajnát illetően különböző állásponton van

2022. január 05. - 08:17

 

A bukaresti kilencek külügyminiszterei telefonon egyeztettek hétfőn Antony Blinkennel, az amerikai diplomácia vezetőjével az ukrajnai helyzetről. Ivan Korčok (SaS-jelölt) szlovák külügyi tárcavezető és magyar kollégája, Szijjártó Péter (Fidesz) a kérdésben némileg különböző állásponton van: a szlovák miniszter kiállt Kijev mellett, a magyar inkább panaszkodott.

Szijjártó Péter magyar és Ivan Korčok szlovák külügyminiszternek némileg eltérő a véleménye az orosz–ukrán konfliktusról. - Forrás: MTI/TASR/TASR/Martin Baumann

Nagyra tartjuk, hogy az Egyesült Államok a többi NATO-tagállamot is aktívan bevonja az Oroszországgal folytatott párbeszédébe. Fontosnak tartom, hogy mi is részei vagyunk ezeknek a megbeszéléseknek a január 12-i brüsszeli NATO–Oroszország Tanács ülésére való felkészülés keretében” – közölte Korčok a minisztérium sajtóanyaga szerint. A külügyminiszterek megbeszélésének fő témája az Egyesült Államok és Oroszország között zajló tárgyalások voltak, ahol a felek az európai biztonsági kérdésekről egyeztetnek. „Készek vagyunk a nyílt párbeszédre Oroszországgal. Ugyanakkor a megbeszéléseken azokból az alapelvekből fogunk kiindulni, amelyek Szlovákia és Európa biztonságát képezik” – tette hozzá a szlovák diplomácia vezetője.

A NATO és Oroszország tárgyalásain a szlovák diplomácia azt fogja szorgalmazni, hogy az európai biztonsági kérdésekről közös tárgyalóasztalnál folytassanak párbeszédet, mely során valamennyi résztvevő elképzeléseit és érdekeit figyelembe veszik. A tárca emlékeztet, hogy a tárgyalási alap elengedhetetlen része, hogy minden országnak joga van dönteni saját külpolitikai és biztonságpolitikai irányultságáról.

Panaszkodó Szijjártó

A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter (Fidesz) a bukaresti kilencek megbeszélése után azt hangsúlyozta, szerinte az a jobb, ha az oroszok és az amerikaiak közvetlenül tárgyalnak egymással. Magyarország nagykövete ennek ellenére jelen lesz a NATO–Oroszország Tanács ülésén. A magyar tárcavezető a megbeszélésen azonban az ukrán elnök egyik törvénytervezete miatt is panaszkodott. A tervezet szerinte ellehetetlenítené, hogy a kárpátaljai magyar vezetők hivatalt töltsenek be az ukrán közigazgatásban. „Ha ez a jogszabály életbe lép, az súlyosan korlátozni fogja hazánk lehetőségeit Ukrajna támogatásának tekintetében” – tette hozzá Szijjártó. A kérdéses tervezet szerint a kettős állampolgárok nem tölthetnének be bizonyos tisztségeket, így például nem lehetnének polgármesterek, de önkormányzati, vagy megyei képviselők sem. A bukaresti kilencek csoportba tartoznak a balti államok, a V4-es országok, valamint Románia és Bulgária.

A NATO–Oroszország Tanács újabb fordulójára jövő szerdán kerül sor Brüsszelben, amelyet két év után tartanak meg, majd egy nappal később az EBESZ bécsi székhelyén folytatódnak a tárgyalások. Közben az Interfax jelentése szerint már most csütörtökön ülésezni fognak az ún. normandiai formátum országai, vagyis Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország. A találkozóra Moszkvában kerül sor, a normandiai formátum államai utoljára 2019-ben találkoztak.

Ukrajna melletti kiállás

Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő a fentiekkel kapcsolatban rámutat, a „bukaresti kilencek” egy teljesen informális csoport a kelet-európai országok köréből, amely az orosz fenyegetés kapcsán a mostani Blinken-egyeztetéssel újabb elismerést kapott. Szerinte Washingtonnak fontos, hogy ez az országcsoport egységesebben közelítsen az orosz fenyegetés kérdéséhez. „Ez tehetné hatékonyabbá a NATO-fellépést is” – tette hozzá.

Feledy úgy véli, a NATO, az amerikai és a szlovák álláspont azzal kapcsolatban, hogy minden ország maga dönthet a külpolitikai irányultságáról, egy erős diplomáciai állítás arról, nem hajlandó a blokk lemondani Ukrajnáról. Arra emlékeztet, az oroszok decemberben egy megállapodástervezetben (amit egyedül dolgoztak ki), azt javasolták, hogy a NATO írásban vállaljon garanciát arra, Ukrajna soha nem lesz tagja a katonai szövetségnek. „A fenti kijelentés erre adott válasz: ha Kijev felvételt kér, akkor a NATO nem akar előzetesen lemondani a mérlegelés lehetőségéről. Magyarul nem akarják, akarjuk odadobni az országot egyszerű ütközőzónának Oroszország és a NATO közé, egyfajta senki földjeként” – magyarázta a szakember.

Megállítani a ruszkikat?

Feledy úgy látja, amerikai szempontból fontos, hogy az európai NATO-szövetségesek egységesebben és határozottabban álljanak bele az orosz–ukrán konfliktusba. Itt a washingtoni–berlini érdekek nem kis részt eltérnek, és például a V4-ek közt sem egységes az álláspont, hiszen Varsó oroszellenessége nem kérdés, míg ez Budapesten egész máshogy áll. Szerinte Washington több tehermegosztást akar, és az európai szövetségesek nélkül egyedül nem fog tudni kiállni Ukrajnáért. „A kérdés tehát inkább az, hogy Ukrajnát az európai országok precedensnek tekintik-e, és megállítják ott az orosz befolyást, vagy elengedik, és akkor alighanem Moszkva újabb frontokat nyit” – mutat rá a szakértő. Hangsúlyozta, azt az illúziót kell elengedni, hogy ha Ukrajna kikerülne a játékból, akkor Moszkva elégedetten hátradőlne és beállna a béke. „Sajnos az orosz stratégiai magatartás mintázata azt mutatja, hogy mindig megtartják a kezdeményezést, mindig nyomás alá került valamely nyugati partner, aligha lenne ez másképp pont az amúgy is bizonytalanodó Putyin-éra utolsó szakaszában” – véli. 

A szakértő úgy látja, a brüsszeli orosz-NATO tanácskozás egy újabb diplomáciai forduló lesz, amely legalább akkora részben a transzatlanti szövetség belső egységének tesztje lesz, mint pusztán az orosz féllel való egyeztetés. „Nem számíthatunk áttörésre, egyik fél sem tűnik késznek, hogy komolyabb engedményeket tegyen” – vélekedik Feledy. (ujszo.com)


 

Kommentek

h i r d e t é s