Ó, kik hisznek! Ne emeljétek hangotokat a Próféta hangja fölé és ne hangoskodjatok vele beszéd közben, mint ahogy egymás közt hangoskodtok, nehogy tetteitek hiábavalókká legyenek és ti nem is érzékelitek. (Korán 49:2)

Itt kerül be hasonlatként az ordító szamár. De vedd észre, nem a szamárról szól a vers, hanem az emberről, aki áthágja az etikett szabályait:

„Légy szerény jártadban, fogd vissza hangod. Mert bizony, a legnyersebb hang a szamár hangja.” (Korán 31:19)

Akiknek a Tóra terhe nyugszik vállukon, majd nem hordozzák azt, olyanok, mint a szamár, mely köteteket cipel. Becstelen a példája azoknak, kik meghazudtolják Allah Áyáit. Allah nem vezeti a bűnösök népét. (Korán 62:5)

Izrael fiai Allah Üzenetének különleges hordozói voltak a történelem korai szakaszában. Mikor leszármazottaik elkanyarodtak az Üzenettől és gyűlöletes bűnöket követtek el Prófétáikkal szemben, mint pl. Izajás, kit heves sértegetéseknek, gyalázkodásnak tettek ki, olyanokká váltak, mint egy teherhordó jószág, mely a hátán tudást, bölcsességet hordoz, de ebből semmi haszna nem származik.

Itt is azt vedd észre, hogy nem a szamárról és pár zsidó írástudóról beszélünk, akik letértek az útról. Ez is egy példabeszéd és a példabeszéd lényege az, hogy ismerd fel magad benne! Igen, rólad, rólam, rólunk szól! És mennyire igaz! Allah szavát dobáljuk minden irányba, kihagyva azt, ami a legfontosabb: a Korán lelkülete! Megbékélés, alávetettség Őbenne!

Lássuk mindezt a ma emberében, függetlenül vallástól, hovatartozástól. A ma embere okoskodó, mindent megmagyarázó típus. Elolvas pár könyvet, kezében a mobil, Google és ezzel nála a világ tudása!

Megmosolyogtató. Vannak témák, melyekhez hozzá sem szabadna kezdeni, hiszen irracionális térben zajlanak. Ilyen a hit, szerelem és minden, amiben nem az agy, hanem a szív lát. Milyen a magyarázat, ha nincs szív és minden csak érv-ellenérv alapú, illetve matériában, evilági léptékben, Google hozzáférésben mérhető?
De sem a Google, sem az agy nem lát mindent, hanem csak azt, amit a benne tárolt információk rejtenek. És az ilyen alapú adathalmaz, ha eljut az ember értékeléséig, már nem objektív, hiszen egyénhez kötött. Az egyén pedig a teremtés nagyon gyenge alanya, hiszen nem csak esendő, hanem felejtő és halandó. És ha emellett még bárgyú is? Íme, megint jöhet a szamár, amire könyveket aggatnak! De aggathatnak okostelefonokat is. Az eredmény nem változik.

Fogjuk vissza a bennünk bujkáló parancsoló egót és tanuljuk meg a szívvel látást, ami a legnagyobb tudomány, függetlenül kortól és helytől. És van még egy előnye: szívet nem cipel egy szamár sem.