Még 2005-ben kapott Nobel-díjat Barry J. Marshall és J. Robin Warren a Helicobacter pylori  elnevezésű baktérium felfedezéséért, s annak bizonyításáért, hogy a kórokozó komoly szerepet játszik a gyomorfekély, így közvetetten a gyomorrák kialakulásában.

Most szegedi tudósok fejlesztettek és teszteltek sikerrel egy olyan szert, mely a Helicobakter pylorit sikerrel képes leküzdeni, méghozzá anélkül, hogy párhuzamosan antibiotikum-kúrát kellene alkalmazni.

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában az Újvidéki Egyetem kutatóival karon öltve végezték a munkát a szegedi biológusok, melynek tesztelési fázisában egereken kiváló sikerrel alkalmazták a hatóanyagot. Az eredmény minden túlzás nélkül világra szóló.

A 2005-ben felfedezett baktériummal a leggyakrabban kisgyermekkorban fertőződhetünk meg. Eleinte a legtöbb esetben nem kerül diagnosztizálásra a betegség, hiszen a betegeket vizsgáló orvosok ritkán gondolnak annak lehetőségére, hogy a beteg épp a Helicobakter pylorival fertőzött. A korai szakaszban a tünetek palettáján hányinger, émelygés, fejfájás és rossz közérzet jelentkeznek. Gyakran egyszerű gyomorrontásnak nézik az eseteket. Sokszor csak akkor kerülnek a fertőzöttek a gasztroenterológiára, amikor már huzamosabb ideje rendszeresek a gyomorpanaszok.

A fertőzés többnyire akkor terjed nagy hatékonysággal, ha az adott környezetben a higiéniai viszonyok nem, vagy kevéssé megfelelőek. Gyerekközösségekben például könnyen terjed a baktérium, hiszen a kicsik óhatatlanul közelebbről érintkeznek egymással (ugyanazokat a játékokat használják, nem mindig mosnak kezet alaposan, s általában sokszor és sokat érintkeznek). Ugyanakkor a fejletlenebb országokban, ahol nincs megoldás a megfelelő tisztálkodásra, eleve igen magas a fertőzési ráta.

Az igazság része, hogy sajnos csak nagyon sorára várható a szérum embereken is megoldható tesztelése, hiszen a kutatóknak várniuk kell, amíg egy gyógyszergyártó cég komoly érdeklődést mutat, s hivatalosan is megkezdődhetnek az embereken végzett tesztelési folyamatok. A betegség azonban nem elég gyakori ahhoz, hogy feltétlenül megérje a gyártóknak a kísérletezésbe invesztálni. A kutatóknak tehát sikeres marketingre van szükségük.