h i r d e t é s

Komárom-Esztergom és Zala megyékben volt a legsúlyosabb a járványhelyzet Budapest mellett

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Komárom-Esztergom és Zala megyékben volt a legsúlyosabb a járványhelyzet Budapest mellett

2020. június 14. - 09:32

 

Pest megye viszont csak az ötödik a sorban, mégis nagyobb szigorral jártak el az itt lakókkal szemben, mint máshol.

A rendelkezésre álló területi és járványügyi statisztikák alapján kiszámoltuk, hogyan alakult a fertőzöttség a fővárosban és a megyékben az eddig eltelt mintegy három hónapban. Azt vizsgáltuk meg, hogy mennyi igazolt koronavírusos eset jutott százezer lakosra. Az operatív törzs által közölt esetszámok mindenkit tartalmaznak, akiknél igazolták a vírus jelenlétét, azokat is, akik már meggyógyultak, és azokat is, akiket sajnos elvesztettünk.

Nem meglepetésre Budapest áll az élen ebben az összevetésben, a főváros után Komárom-Esztergom és Zala megye következik.

Pest megye viszont csak az ötödik helyen áll ezen a listán (Fejér megye is megelőzi), ami annyiban feltétlenül érdekes, hogy az operatív törzs sokáig egy lapon említette a fővárossal, mint az ország egyik gócpontját, és ennek megfelelően tartották fenn a korlátozó intézkedéseket azt követően is egy kis ideig, miután a többi megyében részlegesen megtörtént a feloldás.

A Pest megyével szemben gyakorolt szigor az esetszámok alapján valóban igazolható is lenne, de ha figyelembe vesszük a lakosságszámot is, akkor azt kapjuk, hogy Pestnél voltak, vannak rosszabb helyzetben lévő megyék is. A törzs döntésében vélhetően szerepet kapott, hogy a főváros környéki településeken nagyobb a népsűrűség, mint a távolabbi vidékeken, így a fertőzés kockázata is nagyobb, mint az elszórtabban lakott tájakon.

Íme, a lista (százezer lakosra jutó esetszám, a KSH 2020-as megyei lakossági adatai és az operatív törzs megyei bontású esetszámai alapján):

  • Budapest: 110
  • Komárom-Esztergom: 99
  • Zala: 98
  • Fejér: 90
  • Pest: 45
  • Csongrád-Csanád: 29
  • Nógrád: 27
  • Veszprém: 19
  • Győr-Moson-Sopron: 18
  • Baranya: 11
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 10
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 8
  • Somogy: 7
  • Vas: 7
  • Tolna: 6
  • Heves: 5
  • Hajdú-Bihar: 5
  • Jász-Nagykun-Szolnok: 4
  • Bács-Kiskun. 4
  • Békés: 4

Ha csak az esetszámokat vizsgálnánk, akkor Bács-Kiskun megelőzné például Heves megyét, ám mivel többen élnek a déli megyében, ezért lakosságarányosan mégis jobb helyzetben vannak. De Vas megye is hátrébb kerülne, sokáig ott tartották nyilván a legkevesebb esetszámot Békés mellett. Nógrád megye a gyérebben lakottak közé tartozik, így az egyébként nem a csúcsfertőzött térségek közé sorolható esetszámával is előre került listánkon.

Érdemes még kiemelni, hogy a lista elején olyan megyéket találunk, amelyek egyben az ország ipari központjai is, mint Fejér, Komárom vagy Pest (és természetesen a főváros). Emiatt a negatív gazdasági hatások - az óvintézkedések miatt csökkenő termelés - is erősebben érhették az országot, mintha más eloszlása lett volna a fertőzésnek.

A lista végén pedig az agráriumban erősebb, szórtabb lakosságú déli és keleti - vagyis az alföldi - megyék helyezkednek el.

Természetesen a százezer lakosra jutó esetszámok sem mondanak el mindent a járványhelyzet súlyosságáról, azt az adott megye egészségügyi ellátórendszere - a rendelkezésre álló kapacitás, a géppark fejlettsége - is meghatározza. Ez a számítás mégis pontosabb képet ad arról hogy mekkora kockázatnak voltak, vannak kitéve a megyék lakosai. (privatbankar.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s