A harmadik hullám nem csak az egészségügyre helyez nagy nyomást: az iskolákat is elérte, egyre több helyen kényszerülnek rendkívüli szünetre vagy digitális oktatásra való átállásra. A kaotikus járványügyi intézkedések miatt általában a szülőkre marad a döntés: elengedik-e gyermekeiket iskolába. - írja a 24.hu

175 óvodában egy-egy csoportot érintően (6 százalék), 118 óvodában (4 százalék) és 65 általános iskolában (2,5 százalék) az egész intézményt érintően rendeltek el rendkívüli szünetet, továbbá 389 általános iskolában egy-két osztályt (15 százalék) és 62 általános iskolában (2 százalék) a teljes intézményt érintően digitális tanrendet – a legfrissebb, pénteki tájékoztatás szerint ez a helyzet jellemzi a jelenleg is nyitva tartó magyar oktatási intézményeket.

A középiskolákban tavaly november 11. óta digitális oktatás van érvényben, az általános iskolák és óvodák azonban azóta is az eddigi eljárásrend szerint működnek tovább. A harmadik hullám megjelenése nemcsak a fertőzöttek számának rohamos emelkedésében mutatkozik meg, hanem az oktatási intézményekben alkalmazott szigorítások számának növekedésében is.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár legutóbb február 9-én ismertette az intézményekben elrendelt járványügyi intézkedéseket, ekkor 73 óvodában és 115 iskolában volt rendkívüli szünet. (Összehasonlításképp: január 19-én még csak 42 óvoda és 79 általános iskola volt érintett.) Az Emmi hétfői tájékoztatásában már azt közölte, hogy 159 óvodában van rendkívüli szünet a járvány miatt, és 250 iskolában rendeltek el digitális oktatást.

Mindez azt jelenti, hogy két hét alatt több mint kétszeresére nőtt a bezárni kényszerülő óvodák és iskolák száma.

A kormányzati adatközlés ebben a kérdéskörben is meglehetősen furcsán működik, hiszen amíg tavaly év végéig a központi tájékoztató portálon minden nap közzétették, jelenleg épp hány intézményt érint a fertőzés, idén már csak akkor kerültek elő ezek a statisztikák, amikor Maruzsa Zoltán is jelen volt az operatív törzs sajtótájékoztatóján. Egészen a múlt hét szerdáig, amikor újra bekerültek az adatok a napi jelentésbe, és azóta is minden nap szerepelnek benne.

Nem véletlen, hogy a napokban egyre több olyan iskoláról hallani, ahol a járvány miatt a bezárás mellett döntöttek. A Budapest XIII. kerületi Gárdonyi Géza Általános Iskolában február 23. és március 3. között rendelt el digitális oktatást az operatív törzs, a hivatalos tájékoztatás szerint azért, mert „kontaktszemélyként történő érintettség miatt 65 tanuló részére rendelt el karantént a járványügyi hatóság”. A portál úgy tudja, hogy az intézményvezető által küldött levélből az derült ki, a fertőzöttek száma nem kiugró az iskolában, a hiányzóké viszont igen, azaz vélhetően sok szülő a fertőzéstől félve inkább otthont tartja a gyermekét.

A XVIII. kerületben található Kassai Utcai Általános Iskola pénteken közölte, hogy a tanévből még hátralévő tanítás nélküli munkanapokat átcsoportosítják a kialakult járványügyi helyzet miatt, így március 1–5. között nem lesz oktatás az iskolában, még digitális formában sem.

Látható továbbá, hogy az iskolákban újabb és újabb módszerekkel igyekeznek gátat szabni annak, hogy a fertőzés elszabadulhasson. A debreceni Benedek Elek Általános Iskolában önkéntes alapon tesztelnék a diákokat és a tanárokat, ha az intézményben megjelenne a koronavírus. A kezdeményezés egyébként az operatív törzshöz köthető, így akarnak tájékozódni arról, hogy az iskolai tesztelések milyen eredményt mutatnak. Hasonló akció várható egyébként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében is.

"Az intézményhálózatba is berobbant a fertőzés" – közölte meglehetősen drámai hangvételű posztjában a minap Balassagyarmat polgármestere. Csach Gábor tételesen felsorolta a településen található óvodák és általános iskolák helyzetét, és a bejegyzés arról árulkodik, hogy számos pedagógusnál és diáknál diagnosztizálták a fertőzést.

Ennek fényében arra kérte a szülőket, hogy aki meg tudja oldani az otthoni felügyeletet, egy-két hétig ne vigye a gyermekét se bölcsődébe, se óvodába, se iskolába. Iskolai igazolásként elfogadják az úgynevezett „szülői féltés” okot.

Mindeközben a mai napig kerülnek nyilvánosságra olyan esetek, amelyek arra engednek következtetni, hogy hiába van jelen a vírus az országban egy éve, az iskolákra nézve továbbra sem létezik egyértelmű protokoll, mi a teendő, ha megjelenik a fertőzés az intézményben. (24.hu)