Bár Gina Lollobrigida mozis karrierje elsősorban az ötvenes és hatvanas években ragyogott, neve összeforrt a szexszimbólum majd szimplán szép nő archetípusával, beépült a mindennapi kultúrába.

A sors iróniája, hogy nem is készült színésznőnek, Rómában, a Képzőművészeti Akadémián festészetet és szobrászatot tanult, és 1947-ben, hirtelen elindul a Miss Italia szépségversenyen, ahol harmadik lett. Aztán újabb fordulat következett: úgy döntött, Hollywoodban építi fel magát – a legendák szerint Howard Hughes pártfogoltja volt – a neves rendező többször megkérte a kezé, de mindig kosarat kapott. Nem tartott sokáig a kaland, hazatért Olaszországba, ahol egyre nagyobb szerepeket kapott filmekben és egy szlovén orvosba beleszeretett, és férjhez ment hozzá és egy fiúgyermeknek adott életet. A hírnévhez azonban egy francia film kellett: Gérard Philipe oldalán a Királylány a feleségem (1952) volt az első nagy siker. Legismertebb filmjei, az Ördögi kör (1953), A világ legszebb asszonya (1955), A párizsi Notre Dame (1956), a Mr. Szeptember (1961) és a Jó estét, Mrs. Campbell (1968). Olyan férfiak oldalán csodálhattuk őt mozivásznon, mint Humphrey Bogart, Frank Sinatra, Rock Hudson és Errol Flynn. Visszaemlékezéseiben mindig Hidsont emelte ki, mint kedvencét.

Nagy lelkesedéssel szeretett Sophia Lorennel versenyezni, legendákat lehet hallani arról, hogy a két színésznő hogyan próbált egymásra rálicitálni, így elvenni egymás elől jónak tűnő szerepeket, de végül, mint a mesékben, kibékültek és barátok lettek. A La Lollo becenéven is ismert Lollobrigida tulajdonképpen a régi korok utolsó élő filmcsillaga volt, távozása most végleg lezár egy korszakot, már a hatvanas évek végén eltávolodott a mozgóképtől és elismert fotós lett. Fidel Castróról készített fénykép-sorozata bejárta a világot. Imádta a férfiakat, idősebb korában az egyre fiatalabbakat.

2019-ben majdnem újra megházasodott a harmincnégy évvel fiatalabb partnerével, de a bulvármédia reakciójától visszariadva lefújták a lagzit. (Népszava)