Az Európai Bizottság keddi ülésén kilenc ország is aggodalmát fejezte ki a hazai állapotok miatt. A hetes cikkelyről folyó egyeztetésen kiemelték, hogy nemhogy mérsékelné magát a kormány az eljárás közben, hanem újabb aggasztó fejlemények történtek Budapesten.

A hetes cikkes eljárás legutóbbi, keddi brüsszeli tárgyalásán szóba került a CEU kiszorítása és a Fidesz-közeli média egy kézbe kerülése is. Több nyugat- és észak-európai ország kormánya aggodalmát fejezte ki a magyar demokrácia állapotát rontó intézkedések miatt. Nem döntöttek még az eljárás pontos menetéről, de biztosan hónapokig tart majd - kezdi cikkét az Indexen az Eurológus, amely úgy tudja, hogy a tanács kézhez kapta Magyarország írásbeli észrevételeit az elfogadott Sargentini-jelentés kapcsán.

Az EUrologus információi szerint az Európai Bizottság (EB) az ülésen súlyosnak nevezte a magyar helyzetet, új aggasztó fejleményként pedig felhívták a figyelmet a Közép-európai Egyetem (CEU) Egyesült Államokban akkreditált programjainak kikényszerített Bécsbe költöztetésére, valamint kifogásolták azt is, hogy a kormánypárti médiabirodalom egy kézbe került - ezt a koncentrációt pedig kormányrendelettel vonták ki a versenyhatósági eljárás alól.

A tárgyalás menete kapcsán a bizottság javaslata az, hogy a korrupciótól a civil szervezeteket támadó törvényeket egyszerre kritizáló Sargentini-jelentést külön-külön tárgyalják meg. Ezekre az ülésekre meghívhatnák azoknak a nemzetközi szervezeteknek, például a Velencei Bizottságnak vagy az EBESZ-nek a képviselőit, amelyektől idéz a jelentés.

Kilenc ország különösen aggódik a magyar helyzet miatt és kifejezetten rosszalják a magyar demokratikus helyzetet: Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország és Svédország a CEU-val történt eljárást panaszolták, rajtuk kívül Belgium, Finnország, Luxemburg és Portugália támogatta hangsúlyosan a Magyarországról szóló eljárást.

Magyarország visszautasította a CEU-val kapcsolatos vádakat, és rámutatott, hogy az egyetem a jövőben is működhet Magyarországon. A kormányközeli média tulajdonlásának összevonásával kapcsolatban a magyar kormány rámutatott, hogy közelmúltban készített felmérések alapján a magyar lakosság negyven százaléka ellenzéki irányultságú médiát fogyaszt - összegzik a cikkben a magyar hozzáállást. (napi.hu)