2022. január 12-én szerdán 16.30 órakor a Szent Bertalan Templom homlokzatán elhelyezett emléktáblánál a Don kanyar hősi áldozatainak tiszteletére megemlékezést és koszorúzást tartott a Mátra Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület. ( (Helyőrségi Nyugállományúak Klubja, elnök: Engelleiter Zoltán nyá. alezredes )
Ünnepi beszédet mondott: Dr. Végh Attila képviselő és Balogh Gyula plébános
Az emléktáblánál, és mécsesek gyújtásával emlékeztünk meg a Hősökről.

Ebből vélelmezem nem derül ki, hogy (kizárólag a magam nevében véleményt formálva) – mi a nagyon szomorú napon a számomra érthetetlen (vagy nagyon is érthető) : a helyi/városi és az országban egyedüliként a Képviselő testületben 1/3-s kisebbségben levő Fidesz-Kdnp-Városom Szeretlek Egyesület Frakciója sem egyben frakcióként (az Mszp ill. Dk ill. Jobbik ill. Momentum sem így emlékezett)-, sem külön-külön egyénileg nem tartotta arra érdemesnek/fontosnak ezt a (még csak nem is Önkormányzat által szervezett) eseményt miszerint részt vegyen rajta. Jelen nem létével/meg nem jelenésével a szervezet és tagja a (kizárólag számomra) kifejezte azt az elmúlt időben jellemzővé vált politikailag felülről motivált és irányított szemléletet - miszerint Számukra nem fontos a múlt tisztelete és a hagyomány ápolása s a hősökről való megemlékezés mert az (bár a rendszerváltással kezdődött Országos ill.  minden regnáló kormány szinten) most már nem fér bele a tagok személetmódjába és a Vezetőik koncepciójába (kivéve ha valamilyen politikai szlogenjével ) hatni tud az egyszerű emberekre.

Számomra (kizárólag) az is nem volt váratlan, hogy a Heves 2.sz. Egyéni Választó Kerület (Központ: Gyöngyös) többséggel megválasztott most már régóta Fidesz (régebben Szdsz) párt tagja Horváth László avagy ahogy a Facebook neve: Horváth Laci sem jelent meg. Miért is tette volna – hiszen akkor nem az Ő neve fémjelezte volna az eseményt s jelet volna meg minden elképzelhető médiumban s együtt vagy inkább egy helyen lett volna a többséggel megválasztott Város Vezetőjével, Hiesz György ( volt Mszp – jelenleg független) polgármesterrel – akivel semmilyen alkalommal nem hajlandó még beszélni sem – nota bene, egy asztalhoz leülve  beszélni. Nyilvánvaló oka a személyes sértődöttsége, amiért a Város lakossága 2018-ban mert képviselősége ellen szavazni s azt elutasítani nyilvánvalóan valamilyen okból.

Ezzel a sajnálatos a kitérővel – melyet szükségesnek látok, hiszen az egész város (és vonzáskörzete) hangulatát negatívan befolyásoló szemlélet mód terjesztésével és a város minden haladását, előre lépését csak akkor elismerő ha abban Ő megjelenhet és média nyilvánosságot kaphat önfényezésével ( ami mint tudjuk ........ a népi mondás szerint).

A Don-kanyar hősei emléknap gyöngyösi megemlékezésére visszatérve, a minden politika mentes Dr. Végh Attila képviselő által – alapvetően az országos szinten is elismert és kitűntetett Szakály Sándor hadtörténésztől idézett – mondtatok megadták a Mátra Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület által szervezett-rendezett megemlékezés pátoszát s emelve azt Szabó Dénes és Nagy Tibor Wyrág gitár zenéjével – amit a koszorúzás és a mécsesek elhelyezése ideje alatt az Abasári Kórus - Aba Sámuel Honvéd Hagyományőrző Történelmi Daloskör - éneke festett stílusosan alá.

A rendezvény „szónoka” még azt is elkerülte – ami valószínűleg csak a (regnáló felső vezetés által már még emlékekben sem el nem ismerni szabad)  Néphadsereg nyugdíjas- nyugállományú tagjaiban felvetődhetett: Áder János Köztársasági Elnök, a Honvédség Főparancsnoka (Benkő Tibor honvédelmi miniszter sem) adta meg a koncepciós perben elítélt, kivégzett – majd 1993-ban rehabilitált Jány Gusztávnak, a II. Hadsereg Parancsnokának (a jogilag többször megalapozott előterjesztések ellenére) miszerint visszakapja a vezérezredesi rendfokozatát amelytől a koncepciós per kezdetekor az akkori honvédelmi miniszter fosztotta meg az egész életében „katona”-t.

Gyöngyösi megemlékezésen – hiszen egykor még katonavárosnak is jellemezték – számomra, érzelmeimnek megható volt amikor a megemlékezés kezdetén a Himnusz közös eléneklésekor, a volt katonák tiszteletből a tőlük telhető módon kiegyenesedtek mintegy „vigyáz állás” vettek fel a képességeik szerint s természetesen a hideg ellenére még a melegítő sapkát is levettük – amely a végén a Szózat hangjainál, közös éneklésével megismétlődött.

Ez volt Gyöngyös Városa – pártpreferenciától független – „igazi” és teljesen mértékben ösztönös megnyilvánulása – a Tisztelet megadása a Don-kanyar hőseinek.

Utóirat/Utószó: a köztudomásúlag rossz memóriámban felidéződnek azok a szavak (amelyek már szándékosan irányítva elfelejtődnek) ;
„ Az elődök tisztelete és a hagyományok megőrzése a jelenben - a jövő megvalósulása kizárólagos lehetőségét hordozza magában, magával”.

Borsi Miklós gyöngyösi lakos, a Néphadsereg (majdnem) nyugállományú tüzér őrnagya, tisztje