h i r d e t é s

Kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.

2018. március 26. - 06:32

 

Az eltérő szabványokból és műszaki kultúrákból adódó helyzeteket olyanok próbálják kezelni, akik nem értik egymást.

 

Orbán és Putyin - Forrás: 24.hu

Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.

A Paks 2 projektcég belső köreiből származó információink szerint olyan problémák jelentkeznek – immár tömegesen – a paksi bővítésnél, amelyek kizárttá teszik, hogy az építkezéssel a tervezett idő- és költségkeretben végezzenek. Az időközben több külső forrásból alátámasztott információk szerint a bajok három gócpont körül csoportosulnak.

Az engedélyezés és előkészítés a kormány által elismert 22 hónap helyett már 3 éves , ráadásul nem ledolgozható, folyamatosan növekvő késésben van, ami lehetetlenné teszi, hogy 2026-tól az erőmű bevételeiből lehessen fizetni a kötelezően megkezdődő hiteltörlesztést.

A második problémacsokor a magyar és az orosz közreműködők közötti kooperációval kapcsolatos: nincs elég tolmács, nincs elegendő műszaki mérnök, megfelelő nyelvtudás híján nem működik a felek között a kommunikáció, és az előrehaladás lassúsága, illetve a magyar és uniós meg az orosz szabványok, műszaki színvonal eltérései miatt ingerült Roszatom-szakemberek mindent erőből próbálnak keresztülnyomni. Ugyanezek a gondok jelentkeztek tavaly a Roszatom finnországi építkezésénél, ahol emiatt a nukleáris hatóság fel is függesztette az engedélyezési eljárást.

A nyelvi nehézségeket – ahogyan a Magyar Nemzet korábban megírta – úgy próbálják áthidalni, hogy 60 órás gyorstalpaló nyelvtanfolyamra küldik a dolgozókat, ám ez még a projektcég álláspontja szerint is legfeljebb alapszintű nyelvtudást ad, ezért a szakmai témákból angolul készítik fel őket. Csakhogy az orosz partnerek alig beszélnek angolul, amit Finnországban a hatóság is szóvá tett. Vagyis az eltérő szabványokból és műszaki kultúrákból adódó helyzeteket olyan szakemberek próbálják kezelni, akik nem értik egymást. Közben sem tolmácsból, sem fordítóból nincs elég, amit úgy próbálnak áthidalni, hogy az orosz nyelvű dokumentumokat egy brit fordítóirodában előbb angolra, majd angolról magyarra fordíttatják, ami önmagában százmilliós pluszköltséget jelent.

A gyorsabb haladást szakemberhiány is nehezíti. A magyar illetékesek tavaly október óta nem hajlandóak érdemben válaszolni Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének arra a kérdésére: Helytálló-e az értesülés, hogy nem tudják feltölteni azt a képzési kontingenst, amelynek tagjai Oroszországban készülnének föl a majdani VVER-1200-as reaktorok üzemeltetésére, és a már szerződött munkatársak erőteljes nyomás hatására sem vállalják a kiutazást a beruházás bizonytalan kimenetele miatt? A fentiek magyarázhatják azt is, hogy egy KDNP-s politikus Belaruszból hozna szakembereket a bővítéshez, esetükben ugyanis legalább a nyelvi nehézségekkel nem kellene számolni – legalábbis az orosz fővállalkozónak.

A harmadik problémás elem, hogy az orosz fél minden lehetséges módon igyekszik opponálni a magyar vállalkozások részvételét, megpróbálva feltornászni a Roszatom és orosz partnereinek szerződésben garantált, legalább 45 százalékos részesedését. Belső információk szerint a tényleges magyar részvétel nem lesz magasabb 5 százaléknál. Csak emlékeztetőül: az orosz-magyar megállapodásban 40 százalékos magyar részesedés szerepel célként, de egy olyan szándéknyilatkozat formájában, amelyhez semmilyen garancia nem kapcsolódik.

Az orosz nyomás erősségére jellemző, hogy értesüléseink szerint Mészáros Lőrinc cégei is többször visszapattantak a Roszatom által fölállított védőfalról. Kormányzati utasítás alapján most ezt a szerény magyar hányadot úgy próbálják adminisztratív trükkökkel legalább 10 százalékkal föltornázni, hogy magyar cégként számolják el például az orosz Roszatom vagy az amerikai General Electric 100 százalékos magyarországi leányvállalatait. Ez utóbbi tényt a kormány az LMP kérdésére nemrég írásban is megerősítette. Süli János tárca nélküli miniszter Szél Bernadettnek azt írta: "A jogszabályok által meghatározott keretek lehetővé teszik, hogy elérjék a 40 százalékos minimális lokalizációs szintet (…) az a vállalkozás számít magyarnak, amely Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet, hozzájárul a magyar GDP-hez, magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkezik”. A levél egyetlen konkrétumként a felvonulási épületek építésénél említ magyar részvételt.

Közben egyre irracionálisabbá válik a beruházások finanszírozása: a felmondhatatlan orosz hitel kamata 4-5 százalék – ezt a magyar kormány fölveszi, majd a hitelterhek kifizetése után visszatörleszti, mivel a nemzetközi pénzpiacon lényegesen olcsóbban jut forráshoz. Szintén Szél Bernadett kérésére adta írásba a kormány: „Amennyiben hosszabb futamidőre (10 évre) kívánunk finanszírozást bevonni, a befektetők évi 2% körüli kamattal is megelégednek”. Ennek fényében megmagyarázhatatlan a sokkal magasabb, és a projekt során folyamatosan növekvő kamatú orosz hitelkonstrukció. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s

h i r d e t é s