A jövő évi büdzsé tervezetében ugyanis átlagosan 8,8 százalékos béremeléssel számolnak, míg az idén ez 10,7 százalék volt. Ráadásul az állam rossz gazdának is bizonyul, mert a versenyszférában nettó 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal emelkedhetnek a jövedelmek.

A vállalkozások terhei viszont csökkennek, mert a szociális hozzájárulási adó két százalékponttal mérséklődik. A döntés – állítja Kordás László MASZSZ-elnök – a foglalkoztatást is kedvezően befolyásolhatja. Az érdekképviselet azonban a munkavállalók számától és a cégek árbevételétől függő differenciálást látna indokoltnak a hazai kis- és közepes vállalkozások javára.

A konföderáció szerint teljesen elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy a nemzeti foglalkoztatási alap 450 milliárdos tervezett bevételéből 70 milliárdot a központi költségvetés javára vonnának el. A közfoglalkoztatásra szánt összeg is jelentősen, 225-ről 188 milliárdra csökkenne, ami szintén aggályos, hiszen egyértelműen kevesebb lesz a közmunkások száma.

A munkanélküliek ellátására – a három hónapig fizetendő álláskeresési támogatásra – 55 milliárd helyett 75 milliárdot irányoznak elő. A MASZSZ ebből azt a következtetést vonja le, hogy az állam maga is felkészül a munkanélküliség növekedésére. Így végképp érthetetlen, hogy a foglalkoztatási alapból miért vonnak el 70 milliárdot, miközben ennyi pénzből igen sok álláskereső képzésére jutna pénz.

nepszava.hu