Az egyetem a brit és amerikai adatok alapján végezte a szimulációt – de bármelyik fejlett ország esetében helytálló –, amely alapján azt szűrték le, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére két stratégia mutatkozik.

Az egyik a mérséklés taktikája, amikor elsődlegesen nem is a járvány megállítása, inkább annak lelassítása, az egészségügyi rendszer tehermentesítése és a fertőzésnek leginkább kitett csoportok megóvása a cél. A másik az elfojtás stratégiája, amikor a járvány megakadályozása a cél az esetszámok minimalizálásával.

A vírus mérséklését célzó megfelelő intézkedések alkalmazásával, vagyis

• a gyanús esetek otthoni izolációjával,
• az egy háztartásban élők otthoni karanténba vonulásával
• az idősek és leginkább kitettek szociális eseményektől való távolmaradásával

az egészségügyi rendszer leterheltségét a vírus tetőzésekor akár 2/3-ával, a halálozások számát pedig a felére lehetne csökkenteni. Az intézkedések három hónapra szólnak, a hetven év fölöttiek szociális eseményektől való távolmaradása inkább 4-re. Ez esetben a vírus terjedését nem akadályozzák meg, így szép lassan végigmegy a társadalmon, amíg lassanként ki nem alakul egy immunitás, amelynek köszönhetően végül lecseng a dolog.

Az intézkedések hatásai az kórházi ágykapacitásra. Ha nincs intézkedés (fekete) 250 ezer kórházi ágyra lenne szükség a vírus tetőzésekor. A piros vonal az elérhető kapacitás. Az oktatási intézmények bezárása (zöld), a fertőzöttek izolálása (narancs), lakossági karantén plusz a fertőzöttek izolálása (sárga), az előbbi kettő plusz a 70-nél idősebbek szociális tevékenységnek korlátozása (kék)  - Nagyobb méretért kattintson a képre!
Forrás: portfolio.hu

Ez azonban még mindig több százezer haláleset jelent (az USA és Nagy-Britannia vonatkozásban) és az egészségügyi rendszer – főleg az intenzív osztályok – sokszoros túlterheltségét.

Felelősen gondolkozó döntéshozók számára így jobbnak tűnhet az elfojtás startégiája, amelynek keretében

• az egész társadalomra kiterjesztik a szociális eseményektől való távolmaradást, és beszüntetik a tömegrendezvényeket
• a fertőzötteket elkülönítik
• a lakosságot házi karanténra szólítják fel
• bezárják az oktatási intézményeket

A cél a vírus reprodukciós képességének – vagyis, hogy egy fertőzött átlagosan hány embernek adja át a vírust – egy alá csökkentése. A probléma ezzel az, hogy bár – ahogy Kína és Dél-Korea példája is mutatja – ezzel hatékonyan lefojtható a vírus, de csak amíg ezek az intézkedések érvényben vannak. Amint feloldják őket, a vírus visszaszivárog és ott vagyunk, ahol a part szakad.

Az elfojtásos stratégia alkalmazásával az intézkedések későbbi lazításakor az esetszámok megugrása várható és újbóli intézkedések bevezetésre lesz szükség, amelyek a vakcina megjelenéséig - kisebb szünetekkel - érvényben maradnak. - Nagyobb méretért kattintson a képre!
Forrás: portfolio.hu

Ahhoz, hogy ezt megelőzzék,

Az intézkedéseket érvényben kell tartani, amíg elérhetővé nem válik a vakcina, azonban ez a hosszadalmas engedélyeztetés – leginkább az elkerülhetetlen és felgyorsíthatatlan tesztelési folyamat – miatt legalább 12-18 hónap vagy több, ennyi idő alatt azonban a gazdaságot nem lehet lélegeztetőgépen tartani: beláthatatlan károkat szenved el a gazdaság és annak szociális vonatkozásai is rendkívül súlyosak (munkanélküliség).

A modell ugyanakkor kitér rá, hogy rövid periódusokban feloldhatók a szigorító intézkedések, de csak addig, amíg az esetszámok nem kezdenek újra növekedni – ami pedig a vakcina hiányában elkerülhetetlennek látszik.

Valamit lépni kell

A modell szerint, ha semmilyen intézkedést nem hoznának akkor három hónap alatt az USA és Nagy-Britannia lakosságának 81 százaléka kapná el a vírust, Nagy-Britanniában félmillió halálesetet, az Egyesült Államokban pedig 2,2 millió ember halálát okozva, nem számolva az egészségügyi rendszer leterheltségéből származó egyéb anomáliákkal.

Bár a leghatékonyabb megoldásnak az elfojtás stratégiája tűnik – a beláthatatlan gazdasági következményekkel együtt – ugyanakkor ez csak rövid távra igaz. Mivel az intézkedések nem tarhatóak érvényben 10-15 hónapon keresztül – amíg a vakcina rendelkezésre nem áll – időnként lazítani kell azokon. Csakhogy szemben a mérséklés stratégiájával, itt nem alakult ki természetes immunitás a társadalomban, így az esetszámok megugrása várható – minél hatékonyabb volt a kezdeti intézkedéscsomag, annál pusztítóbb lehet a járvány visszatéréskor.

A gyorsabb lefolyású és az immunitás kialakulását igérő mérséklés stratégiáját azonban az teszi valószínűtlenné, hogy egyszerűen az országok nem rendelkeznek a szükséges kórházi kapacitással, hogy ellássák a betegeket a járvány tetőzésekor, ami így a modell szerint Nagy Britannia esetében 250 ezer halálesetet eredményezne, az USA-ban pedig 1,1-1,2 milliót.

A modell készítői ezért az elfojtásos stratégia mellett teszik le a voksukat, amelyhez a szükséges intézkedések többségének bevezetését már a legtöbb országban elkezdték, ahol nem, ott pedig kénytelenek lesznek. Azonban a kutatók megjegyzik azt is, hogy a modell által készített forgatókönyvek megvalósulása nagyban függ attól, hogy az adott országok társadalmai mennyire hajlandók a kormányuk által hozott intézkedéseket betartani, ugyanis amennyiben azokat nem követik, úgy az eredmények is annak megfelelően fognak alakulni vagy elmaradni.

Szerző: Varga Szabolcs / portfolio.hu