h i r d e t é s

Két kormányhatározat, 73 milliárd forint: kikértük az előterjesztést és a döntést megalapozó dokumentumokat

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Két kormányhatározat, 73 milliárd forint: kikértük az előterjesztést és a döntést megalapozó dokumentumokat

2017. május 31. - 14:16

 

2016 decemberében a kormány a Magyar közlöny szerint majdnem 1000 milliárd forintot, ezen belül az év utolsó napjaiban közel 300 milliárd forintot osztottak szét. - írja a vastagbor.atlatszo.hu.

A Magyar Nemzeti Bank 50 milliárdos osztalékbefizetése, a GE extra 270 milliárd forintos társasági adója, a földárverésekből 2016-ban befolyt kb. 110 milliárd forint – csak néhány extra bevétel, amivel nem tervezett az állam, a pénz viszont befolyt.

Tíz nap alatt 250 vagy akár 600 milliárd forintot elkölteni értelmesen nem lehet; a kormány döntésének egyetlen célja lehet: az államháztartás hiány növelése.

A kormányzati logika szerint a hiánynövelés mögött az húzódhat meg, hogy amennyiben túl jó lenne a 2016-os egyenleg, akkor a 2017-es 2,4 százalékos GDP-arányos hiány már sokkal rosszabbul festene, hisz ez egyik évről a másikra 600-700 milliárdos egyenlegromlást jelentene.

A másik megfontolás a növekedés bármi áron való gerjesztése – abból a megfontolásból, hogy az államháztartásból “kilapátolt” százmilliárdok beruházásként vagy közösségi fogyasztásként az idei utolsó negyedéves GDP-számot húzza felfele.

Az “inkább kárba menjen, ne pocsékba” elv mentén gazdálkodik a kormány – láthatóan így gondolkodnak a kormányban” – nyilatkozta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) vezetője

Ebből a pénzből nulla forint jutott oktatásra vagy egészségügyre, de ezenkívül tényleg mindenre költöttek.

2016. december 20-án az 1801-es kormányhatározat 52 milliárd forintot szórt ki sportfejlesztésekre, Varga Mihály miniszter a kifizetésekre 10 napot kapott, december 30-ig.

Kapott Kisvárda kézilabda és multifunkcionális csarnokot (Seszták fejlesztési miniszter kisvárdai), Dunakeszi futsal csarnokot (Szijjártó miniszter éppen itt játszik), 1-1 milliárdot kapott munkácsi, a csíkszeredai, a sepsiszentgyörgyi, az eszéki és a dunaszerdahelyi sport akadémia, a csepeli birkózó akadémia 2 milliárdot (elnök: Németh Szilárd), a Vasas-stadion 5,4 milliárdot, a népligeti Fradiváros pedig 10 milliárdot.

Az 1814-es kormányhatározat pedig ugyanilyen dátumokkal 21 milliárdot osztott szét, sportcélú támogatások formájában.

A korcsolya szövetség 750 millió (elnök: Kósa Lajos), a Fradi 700 milliót (elnök: Kubatov Gábor),  

2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó sportszakmai és sportlétesítmény-fejlesztési támogatás

címszóval 14 szövetség kapott 2,8 milliárdot (nem érkezett hír, hogy ezt a pénzt visszakérik, hiszen nem rendezünk olimpiát),

2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó kiemelt hazai rendezésű események támogatása

címmel 9 szövetség 1,2 milliárdot (nem érkezett hír, hogy ezt a pénzt visszakérik, hiszen nem rendezünk olimpiát), de kapott az MLSZ is 5 milliárdot.

Szerettem volna megnézni, hogy mi volt az előterjesztés, amiből ezek a kormányhatározatok születettek, ki milyen tervek, számítások, tanulmányok alapján terjesztette elő, hogy ki kapjon pénzt és mennyi pénzt kapjon, mi volt a tervezési és döntési folyamat addig, amíg ezek a tízmilliárdok megjelentek a magyar Közlönyben.

1. forduló – Miniszterelnökség

Közérdekű adatigényléssel fordultam a Miniszterelnökséghez, hogy küldjék el ehhez a két kormányhatározathoz “a kormány elé beterjesztett javaslat eredeti szövegét, az előterjesztő nevét, a javaslat készítőjét, valamint a Kormány hivatkozott döntését megalapozó tanulmányt, jelentést, vagy más, a döntést megalapozó iratot.“

A Miniszterelnökség válasza: nem minősülnek adatkezelőnek.

2. forduló – NAIH

A választ nem fogadtuk el, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulunk, mivel szerintünk a “Miniszterelnökség az Infotv. 3. § 9. pontja értelmében adatkezelőnek minősül a kért adatok tekintetében.

Álláspontom indoka, hogy a kormány a határozatait kormányülésen fogadja el, az ülésről összefoglaló készül, és a kormányülések összefoglalójának mellékletei az előterjesztések.

Mivel az összefoglaló adatkezelője bizonyosan a Miniszterelnökség, ezért az összefoglalók részét képező előterjesztések adatkezelőjének is minősül.”

Egyébként a Miniszterelnökség korábbi gyakorlata is ezt az értelmezést támasztja alá, korábbi hasonló tárgyú adatigénylésemet a Miniszterelnökség gond nélkül teljesítette.

A NAIH-t a vizsgálat során a Miniszterelnökség arról tájékoztatta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál kell érdeklődni.

Nekem ugye csak annyit írtak, hogy nem ők az adatgazda …

Köszi!

Forrás: vastagbor.atlatszo.hu

3. forduló – NFM

Négy hónap után, áprilisban végül sikerült eljutni a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, elküldtem nekik az adatigényléseket. A válasz határidőn belül megérkezett,  de nem egészen erre számítottam.

Először szépen leírják hogyan működik a kormányülés:

Majd közlik, van rá lehetőség, hogy előterjesztés nélkül, szóbeli eszmecsere alapján döntsenek:

És ebben az esetben pontosan így történt, így nincs semmilyen javaslat, tanulmány, jelentés, döntéselőkészítő anyag:

De jó fejek voltak és csatolták az támogatások listáját, ami a Közönyben is megjelent …

– Fradinak is menjen pénz?

– Menjen.

– 500?

– Legyen 700. Meg tízmilliárd a Fradivárosra.

– Miért éppen tízmilliárd?

– Szeretem a kerek összegeket.

Több furcsaság is van, illetve több kérdést is felvet ez a válasz:

Mennyire jellemző, hogy így születnek kormányhatározatok?

Elvileg az extra pénzeket a kormány nem költhetné el, a kormány “csak” a költségvetési törvény végrehajtására jogosult. Minek van akkor költségvetés, minek van országgyűlés?

Sokat elmond a folyamatokról az is, hogy szóbeli vita és egy cetli alapján döntenek hetven-nyolcvanmilliárdról,  de az is érdekes, hogy vajon ki felelt a javaslat tartalmáért és kontrollálhatta-e azt érdemben azokat a sportért felelős EMMI vagy a költségvetésért felelős NGM?

Ezeket a maradványok, extra bevételek év végi szétszórását az NGM apparátusa hagyományosan blokkolta és ha nem is formális (mindig is voltak közvetlenül kormányon osztott pénzek), de legalább saját maga által kontrollált rendbe rakta, az erre való jogukat azonban két éve, a “rendeleti költségvetéses” módosításban formálisan is elvesztették.

vastagbor.atlatszo.hu

 


 

h i r d e t é s