Amennyiben valaki lehallgatóberendezést talál, és erről tájékoztatja a nyilvánosságot, majd kiderül, hogy a talált készüléket bírói engedéllyel a szakszolgálat helyezte el, máris elköveti az államtitoksértést, az ugyanis államtitok, hogy kit és mikor hallgatnak le hivatalosan – hívta fel rá a figyelmet Orosz Ferenc adatvédelmi és biztonságtechnikai szaktanácsadó. Úgy véli: érhető, hogy az Eötvös Károly Intézet részéről nem mondták ki egyértelműen, hogy poloskát találtak, hiszen nem tudhatták, nem hivatalosan helyezték-e el.

Szerinte a készülék megtalálásának óvatos kommunikációja sem véletlen, mint ahogy az sem, hogy nincs feljelentés. – A poloska, hogy maradjunk a lehallgatószerkezet közismert elnevezésénél, a magyar törvények szerint haditechnikai eszköznek minősül – nyomatékosította Orosz Ferenc.

A lehallgatókészüléket keresni is csak engedély alapján szabad, az ehhez szükséges technika szintén haditechnikai eszköznek minősül, és mint ilyen, engedélyköteles.

A szakember úgy véli, jó esély van arra, hogy sosem fog kiderülni, ki és főleg kinek a megbízásából helyezte a lehallgatóberendezést az intézet számítógépes rendszerébe. – Okkal feltételezhetjük, hogy nem szimpla csínytevésről vagy például lejáratásról, provokációról volt szó – mondta a szaktanácsadó. Szerinte hazai titkosszolgálaté éppúgy lehetett a poloska, mint külföldié vagy éppen egy titkosszolgálat által megbízott magáncégé, esetleg ipari kémeké. Ám egyiküknek sem érdeke, hogy kiderüljön, melyikük és főleg kinek a megbízásából helyezte el a lehallgatóberendezést. Ismeretes, a titkosszolgálatok azonnal tagadták, hogy az övék volna a szerkezet.

Az elhelyezésnek egyébként komoly költségei lehettek. – A talált készülék beszerzési ára lehet, hogy húszezer forint, mint ahogy a Belügyminisztérium közleménye állítja, ám a készülék – ismereteim szerint – nagyon sokat tudhat, az elhelyezése pedig akár nagyságrendekkel többe is kerülhetett, mint maga a készülék – nyilatkozta Orosz Ferenc. A szakember szerint például az elhelyezéshez valakit belülről akár meg is vásárolhattak.

Egyes nyugati üzletekben, „kémboltokban” bármilyen poloska szabadon beszerezhető, csak pénzünk szabja meg a lehetőségeinket, ám ha a megvásárolt készüléket behozzuk Magyarországra, máris törvényt sértünk, a lehallgatóberendezés engedély nélküli tartása éppúgy a magyar törvényekbe ütközik, mint az engedély nélküli használata. Poloskát az állami szervek, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, illetve ritkábban maga az elhárítás és hírszerzés használhat minden esetben külön bírói engedély alapján. A lehallgatást mindig adott személyre és nem szervezetre vagy csoportra kell engedélyeztetni egy adott időszakra.

Majtényi László, az intézet elnöke lapunknak azt mondta: egyértelműen bűncselekményt követett el, aki „a poloskához hasonló” szerkezetet elhelyezte. Az ügyben Tényi István tett bejelentést a rendőrségen, ám egyelőre nincs döntés arról, hogy indul-e nyomozás vagy sem.

Lehallgatott újságírónő

Nincs publikus fejlemény Csikós Klaudia újságírónő lehallgatásának ügyében. Magyar Gábor ügyvéd, Csikós jogi képviselője jelentett be panaszt az újságírónő lehallgatása miatt, törvénysértőnek tartva az eljárást. A Blikk újságírójának cikkei felkeltették a nyomozó hatóság figyelmét is, ugyanis rendkívül jó rendőrségi értesülései voltak. Védője szerint bár Csikós ellen hivatali vesztegetés és felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés miatt folyt titkos nyomozás, ennek célja valójában híváslistájának lekérése, informátorainak azonosítása volt. Az újságírónőt még tanúként sem hallgatták ki. Az eljárással összefüggésben egyébként egy rendőr ellen vádat is emeltek. (Sz. L.)

mno.hu