fbpx Kelet-Magyarországon a halál is nehezebb! | CIVILHETES

h i r d e t é s

Kelet-Magyarországon a halál is nehezebb!

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Kelet-Magyarországon a halál is nehezebb!

2017. április 11. - 09:12

 

Keleten Hatalmas a lemaradás, kétszer annyi ágy jut Nyugat-Magyarországon a krónikus betegekre, mint máshol - írja a Magyar Nemzet.

A kép illusztráció! - Forrás: mno.hu

A gyógyíthatatlan, súlyos betegeknek és a tartós ápolásra szorulóknak továbbra sem könnyű megfelelő körülményeket találni, sok kórház krónikus betegeket ápoló osztályán ugyanis rendkívül kevés a hely, mert alig biztosítanak ágyat erre a feladatra – derül ki a lapunk által megismert statisztikai adatokból. Ráadásul az országon belül nagyok a regionális különbségek, Kelet-Magyarország hatalmas lemaradásban van, pedig – szerető család hiányában – a gyógyíthatatlan betegek számára életük utolsó szakaszában sokszor csak a krónikus osztályok biztosíthatnának szakszerű ápolást és megfelelő körülményeket ahhoz, hogy méltósággal halhassanak meg.

A magukat ellátni képtelen, gondozásra és szakápolásra szoruló idősek mellett gyakran ezeken az osztályokon zajlik a haldokló betegek ápolása is. Sajnos egyáltalán nem mindegy, hogy ki melyik régióban él. Míg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábbi nevén OEP) 2017. januári mutatói alapján a legjobb ilyen jellegű hely Veszprém megye, ott 49 krónikus betegségben szenvedőknek járó ágy jut tízezer lakosra, addig ugyanez a szám Bács-Kiskun megyében csupán 15, amivel az alföldi megye az utolsó a rangsorban. Akik tehát ebben a térségben élnek, jóval nehezebb helyzetbe kerülhetnek, ha családtagjuknak hosszan tartó, lassú lefolyású betegség miatt kórházi szakápolásra van szüksége.

Bács-Kiskun megye mellett Hajdú-Bihar megyében is igen alacsony ez az érték, ott is mindössze tizenhét ágy jut tízezer lakosra; valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg huszonegy és Jász-Nagykun-Szolnok megye huszonkettő ággyal is nagyfokú lemaradásban van.

Hazánk keleti felében tehát – ahol egyébként is magasabb a rosszabb szociális helyzetben lévő és mélyszegény családok száma – jóval kevesebbek érhetnek el „krónikus ágyat” , mint a nyugati országrészben. Győr-Moson-Sopronban ugyanis már 34, Vas megyében pedig 36 ágy jut tízezer lakosra. A fővárosban ez a szám 38, míg Pest megyében csupán 12 – bár a főváros közelsége miatt ez nem feltétlenül jelent nehézséget. Az országos átlagban 27 ágy jut tízezer lakosra.


Forrás: mno.hu

Több kórházigazgatót is kerestünk az ügyben, szerettük volna megtudni, hogy az eltérések mennyire nehezítik meg az ellátást, de kérdéseinkre senkitől nem kaptunk érdemi választ. Olvasói tapasztalatok alapján az ország több térségében nagyon nehéz elhelyezni egy rászoruló beteget.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár már több alkalommal jelezte, hogy át kell alakítani a tartós ápolásra szoruló betegek ellátását, és úgynevezett szakápolási központokat kellene létrehozni. A kormányzat úgy tervezi, a krónikus belgyógyászati és az ápolási osztályok így kikerülnének a kórházakból, és szociális ellátásként szerveződnének újra.

Az átalakítás okairól tavaly az államtitkár úgy beszélt egy konferencián: a magyar lakosság egyre növekvő ütemben öregszik, ezért ideje, hogy kidolgozzanak egy komplex ellátási formát. Szerinte óriási pazarlás, hogy azoknak az embereknek, akiket jelenleg a kórházakban látnak el, folyamatosan orvosi konzíliumra, labortesztekre van szükségük ahhoz, hogy igazolhassák kórházi ellátásuk indokoltságát. A krónikus és ápolási ágyakon fekvő betegek többségének ellátása, véli, nem az egészségügy feladata. Ezt a gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak. Az átalakításra azonban még várni kell. Bár a tervek szerint három év alatt közel tízezer ágyat adna át az egészségügy a szociális szférának, és ebből 3000 férőhelyet már tavaly átadtak volna, végül nem valósult meg a tervezet. Jelenleg úgy tűnik, hogy a 2018-as választásokig nem is várható a szakápolási ágyak rendszerének átalakítása.

A majdani szakápolási központokba azok kerülhetnek majd be, akik idősotthoni gondozásra szorulnak, vagy akiknek betegségük miatt szakápolásra van szükségük, de nem szorulnak akut fekvőbeteg-ellátásra és állandó orvosi felügyeletre, illetve azok, akiket a kezelőorvosuk beutal.

A NEAK januári adataiból egy másik érdekesség is látható, mégpedig az, hogy nem mindig azok a megyék használják ki a leginkább rendelkezésre álló krónikusbeteg-ápolásra az ágyakat, ahol a legkevesebb van belőlük. A mutatók szerint előfordul, hogy azok a megyék, ahol több az ágy, magasabb százalékát használják ki a kapacitásuknak. Míg például a tízezer lakosra legtöbb ággyal rendelkező Veszprém megyében 86 százalékos az ágyak kihasználtsága, addig ez az egyébként kevés ággyal rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csupán 77 százalékos, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 72 százalékos. Ennek oka lehet – szakértők szerint – a finanszírozás is.

– Hiába van egy kórháznak sok ágya. Ha ehhez a számhoz képest az egészségbiztosító által adott havi finanszírozás alacsony, akkor nem fogja kihasználni a rendelkezésre álló helyeket – mondta lapunknak Kincses Gyula egészségügyi szakértő. Ő úgy véli, ilyenkor a kórház jelezheti a fenntartónak, hogy nem tudja kihasználni a kapacitásait, mert nem elegendő a kapott forrás.

Az adatok alapján kifejezetten magas az ágyak kihasználtsága Heves (90 százalék), Baranya (89) és Tolna (86) megyében. Leginkább pedig Hajdú-Bihar megyében használják ki az üres ágyakat, ott 17 férőhely jut tízezer lakosra, amelyeknek 96 százaléka volt foglalt januárban.

 

Szerző: Kuslits Szonja / mno.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s