fbpx Kampánykormány | CIVILHETES

h i r d e t é s

Kampánykormány

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Kampánykormány

2021. március 28. - 08:13

 

Miközben normális országok bizonyos koncepciók alapján, előre megtervezett lépések sorozatával (vesd össze: logika) küzdenek a járvány ellen, Orbán színtársulata ész nélkül rögtönöz, egymásnak ellentmondó intézkedések bejelentésével és leértékelési akciókhoz hasonló végrehajtásával támad a védekezésre kényszerített járvánnyal szemben, mely Orbán februári hetvenkedése szerint már az utolsókat rúgta.

8 éve készült a fotó, de akár tegnap is készülhetett volna - a Fidesz-KDNP nem kormányzos, hanem folyamatosan kampányol - Forrás: Népszabadság

Két szempont létezik: nehogy valamiképpen népszerűtlenné váljunk, és üssük az önkormányzatokat, meg az ellenzéket, ahogy erőnkből telik.

Mi az, ami nem létezik?

Egyáltalán nem vette igénybe a kormány a kezdődő járvány elfojtásának eszközeit.

1./ A kontakt követést. Amiről ugyan beszéltek a járvány elején, de semmi nem lett belőle. Pedig a járvány elterjedése megakadályozásának egyik leghatékonyabb módja abban a fázisban, amikor ez még, az esetek nem túl nagy száma miatt egyáltalán végrehajtható. De hát, ez nálunk nyilván túlságosan drágának, tehát fölöslegesnek minősült.

2./ A tömeges tesztelést, melyről a tiszti főorvosnak titulált asszonyság még tavaly tavasszal is úgy nyilatkozott, hogy fölösleges, mert nem gyógyít.

3./ A szigorú karantént. Melyet nálunk csak ímmel-ámmal, amúgy magyarosan, trehány módra ellenőriznek.

Ezeknek az eszközöknek a maradéktalan, hiánytalan bevetésével (és szigorú zárlattal) például Ausztrália és Új-Zéland néhány ezer fertőzöttel és néhány tucat halottal megúszta.

A járvány első hullámának túlságos eszkalálódása (legalábbis a későbbi állapotokhoz képest ezek elmulasztása ellenére azért maradt el, mert Orbán hisztérikus pánikban végül bezárta az országot, miközben egy fél nappal az intézkedések bejelentése előtt még fölöslegesnek tartotta azokat.

Majd a nyarat édes semmittevéssel töltötték. Leszámítva a rendkívüli állapot bevezetését, mely korlátlan teljhatalmat biztosított a Vezérnek.

Augusztusban, hogy fel ne háborítsák a nyaralni vágyó publikumot, kieresztették a népet a világba (Adria, Olaszország), ahol már tombolt a járvány második hulláma.
Aztán szeptemberben minden elemi józan megfontolás ellenére megnyitották az iskolákat.

Az iskola nem gócpont, a családtagok nem kontakt személyek, egyenek kérem napi három almát! Ez volt a világhírű tiszti főorvos néhány beszólása. Bármelyik miatt azonnali elttltás jár minden épeszű országban.

Csak hát, nálunk két szempont létezik, ugyebár:

  • a népszerűtlenségtől való rettegés. Orbán már megízlelte egyszer a hanyatlás keserű ízét, 2015-ben, amikor veszedelmesen jött föl a Jobbik.
  • Akkor szerencséjére beütött a menekült-krízis, melynek embertelen megoldásával és azóta is tartó hazug propagandával ezt a folyamatot sikerült megfordítani.
  • egy infantilis ember álma. Ezért aztán telt házas mérkőzéseken játszottak a járvány kezére.

Minden ésszerűséget felülíró veszélyeztető magatartásuk miatt már novemberben elfajult a helyzet.
Ne feledjük, nem egy hónapja alakult ki a jelenlegi tragikus helyzet: ötödik hónapja egyfolytában napi száz fölé fut a halottak száma, február óta kétszáz fölé, ma már közelíti a háromszázat. És ki tudja, hol áll meg?

Lehet ugyan második, harmadik, sokadik hullámról beszélni, de valójában egyirányú, egyre súlyosbodó helyzetet eredményező folyamatról van szó.

Melyet nem fektetett két vállra, nem vitt le a birkózó szőnyegre a miniszterelnök úr, ellenkezőleg.

4./ A kapkodás. Februárban nyitást lengetett be Orbán, aztán rájöttek, főként pedig valahogy sikerült rábeszélni, hogy zárni kell!
Mit zártak? Konzekvensen csak az iskolákat végre! Meg a virágüzleteket.
Melynek következtében minden nyitva tartható egyéb üzlet virágot kezdett árulni, minden nyitva nem tartható üzlet pedig élelmiszert és kalapácsot is.
Tán a szintén nyitva tartó fitnesz- és edzőtermekben is, melyek közül az egyikben bagatell kétszázhetven ember tolongott egyidejűleg.
És bevezették az éjszakai kijárási tilalmat, aminek az ég világon semmi értelme.

A zárással kapcsolatos hosszú ellenállást a gazdaság siralmas helyzetével indokolták.
A gazdaság valóban siralmas helyzetbe került. Csakhogy, míg az egészségügy hatvan milliárdot, a sport kétszáznyolcvan milliárdot kapott, az egyházak pedig százhatvan milliárdot – nem gyógyítási célra.
A tönkrement kisvállalkozások, a munkanélkülivé vált emberek pedig egy nagy túrót. Helyettük a Turisztikai Ügynökség és a Hunguest-szállodalánc ölébe öntöttek százmilliárdokat. Ez a világhírű, Orbán-féle gazdaságvédelmi terv.

5./ Oltakozás. Nem egészen egyértelmű, hogy egyáltalán létezik-e a jelen helyzetre igazított oltási terv? Mert a privillegizált célcsoportok: először természetesen a sportolók, a katonák (akiket a hisztériakeltés érdekében állig felfegyverezve az utcákra, majd a kórházakba küldtek), maga a kormány, (mely Orbán hetvenkedése ellenére nem várta ki a sorát. Oltásukat követően végre sort kerítettek az egészségügyben dolgozók és a pedagógusok oltására.
Az egészségügyben dolgozókat viszont új, jogfosztó szolgálati jogviszony várta, melynek folytán a járvány közepén sikerült öt-hatezer orvostól, szakápolótól megszabadítani az amúgy is roskadozó, fölöslegesen pont most átszervezett, és gyalogsági tisztek irányítása alá helyezett egészségügyet.
Sőt, még kórházat is bezártak: a Szabolcs utcai hajléktalankórházat. Cserehelyiség nélkül lökték őket az utcára. Kell a hely, uraim, irodaházra!

A pedagógusok oltását tehát már nem lehetett halogatni, de tegyük őket népszerűtlenné! Orbán és Gulyás ezen ügyködik: "bár nem népszerűek, be kell oltanunk őket"! - mondják.

Meglovagolva az új jelenséget, az oltásirigységet. Rájuk haragudjon a nép, hogy előre kerültek, ne a kormányra, mely nem bír el a járvánnyal.
Meg Brüsszelre, az oltásellenes, a járvány elterjedésében, a minél több halottban érdekelt ellenzékre!
Miközben a saját elkésett, idióta módon kezelt vakcinabeszerzésük üt vissza.

Ennek folytán sikerült az Unióban (még?) nem engedélyezett, itthon politikai és nem szakmai szempontok szerint „elbírált” (mellesleg késve és kevesebb mennyiségben szállított) orosz, és (a világon a legdrágább) kínai vakcinát beszereznie, a bot- és maga csinálta fő külkereskedőnek.

Most kampányszerűen elkezdték oltani a terhes nőket! Helyes! A vasutasokat! Helyes! Kapott is a MÁV nyolcszázötven adag vakcinát a harmincötezer dolgozója számára. A BKV dolgozóit. Helyes! Ámbár eddig csak annyi történt, hogy az első ajtókat nem használhatjuk. Helyes! De vakcina helyett?

Közben fontos dolgokra is jut idő! Az egyetemek elzabrálására, melynek csak elenyésző jelentőségű következménye a nagyobb baj mellett, hogy a kuratóriumokba beülő miniszterek, országgyűlési képviselők (akik mellesleg a járvány közepén emelték a saját fizetésüket) a vállalati vezetők (csupa hozzáértő ember) havi milliós fizetést kapnak a nagy semmiért.

Szóval van itt minden. Csak megfontolt, koncepciózus kormányzás, válságkezelés nincs. Ezektől nem is vártuk!
Itt Pintér az egyetlen, a helyzetet a maga súlyos valójában felmérni és logikus gondolkodásra, hathatós intézkedésre képes vezető, a sok propagandista papagáj közt. Aki szigorúbb intézkedéseket javasolt. Mint tette volna ugyanezt minden tíz éven felüli, gondolkodó ember. Orbán természetesen leugatta. Nem zárunk! Nyitunk! Óvatosan, de mégis!
Ennek az embernek elmentek otthonról!

Erről a kormányzatról kizárólag az állatkerti ketrecében ész nélkül föl-alá rohangáló bőgő majom jut eszembe. Mely ketrecre az ötvenes években valaki felfestette a jelszót: be a vörösbe! (Ma is aktuális, némi színváltozással.)

Ha pedig valaki megsértődne a hasonlaton, hát utalok Banksy világhírű alkotására az angol Alsóházról, melyből kiderül, hogy a jeles művész egyáltalán nincs tisztában a magyarországi viszonyokkal, különben nem a britekre pazarolta volna el az ötletét.
És emlékeztetem a publikumot Weöres Sándor Majomország című zseniális versére, mely a kérdéskört általánosságban feszegeti ugyan, de az tökéletesen jellemzi mai honi viszonyainkat.

Orbán arról hadovál, hogy szabad nyarunk lesz!
Nem lesz! Csak akkor lesz szabad bármink, ha végre megszabadulunk tőle!

Ahhoz pedig mindenek előtt – és a kormány ténykedése ellenére – túl kell élni a járványt.

Címkék: 

 

Kommentek

h i r d e t é s