A Kúria döntött, és ezzel átnyúlt az NVB feje felett is.

A Nemzeti Választási Bizottság döntését felülírva állapított meg jogsértést a Kúria a Fidesz egyik aláírásgyűjtő akciójával kapcsolatban - derül ki a testület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.   

Orbánnak gyűjtöttek, csak épp mást mondtak

A Kúria ebben emlékeztet rá, hogy április 8-án délután a fővárosi Kálvin tér aluljárójában fideszes aktivisták gyűjtöttek aláírásokat civilektől – az esetről videófelvétel is készült. Az aktivisták pultján a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26." felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a viszont a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!" felirat volt olvasható.

Bár az ellentmondás egyértelmű, az aktivisták a videózó személy kérdésére többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a párt számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik
A felvételről az is kiderült, hogy a pulton használt gyűjtőlapok nem a választási iroda által hitelesített ajánlóívek voltak, az aktivisták pedig külön kérésre sem tudták bemutatni a támogató aláírások gyűjtéséhez szükséges adatkezelési tájékoztatót.

A videófelvételen látottak kapcsán a Kúria „arra a következtetésre jutott, hogy annak jogszerűsége más jelölő szervezet által jogainak, jogos érdekeinek sérelmére hivatkozással alappal vitatható, a kérelmezőtől a jogorvoslat lehetőségét az érintettségének hiányára hivatkozással nem lehet megvonni.” 
A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti alapelvét.

A hazugság sem volt érdekes

Az ügyben a korábban megkeresett testületek elutasító reakciója is érdekes: az akkor még csak feltételezett jogsértés miatt a Momentum április 11-én jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál, ami a Fővárosi Választási Bizottságra testálta a feladatot. Utóbbi viszont semmi problémát nem látott a duplafenekű aláírás-gyűjtésben, mondván, 

egyértelműen feltüntetésre került, hogy az aláírásgyűjtés alapja nem a 2019. évi európai parlamenti választás képviselőjelöltjeinek ajánlása

– a választópolgárnak pedig módja van meggyőződni az adott ív tartalmáról mielőtt aláírásával támogatja a jelölő szervezetet vagy a népszerűsített politikai programot.

Azt, hogy az aktivisták egyértelműen hazudtak az aláírásgyűjtés céljáról, valamiért nem ütötte meg az FVB ingerküszöbét – bár Momentum szerint a fővárosi bizottság maga is elismerte, hogy a beküldött videón „egymásnak ellentmondó állítások” hangzottak el. 

Az ellenzéki párt persze fellebbezett, de az NVB a sérelmező (tehát a Momentum) érintettségének nem bizonyított voltára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az újabb beadványt. 

A Kúria fellépése viszont egyértelművé tette: bizonyított jogsértés esetén nem kenhető el bürokratikus úton a felelősség, a Fidesz-KDNP aktivistái megtévesztették a szavazópolgárokat.  
Kinek az oldalán állnak?

A döntés jogszerűsége egyértelmű, de attól még lehetnek politikai következményei: Kövér László házelnök a napokban, éppen a bírói függetlenséget biztosító törvény elfogadásának 150. évfordulóján kért engedelmességet a bíráktól - jogászként is ellentmondva a hatalmi ágak szétválaszásának. Mint Kövér mondta, a bírók csak annyira lehetnek függetlenek, mint amennyire az állam az, és el kell dönteniük, hogy kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára. 

Előbbi csoport, fideszes logika szerint magát a kormányt jelenti - utóbbi pedig a kormányon kívüli valóságot, ide értve Brüsszelt, a civileket, a migránsokat, és bárkit, akit az Orbán-kabinet ellenségnek nevez ki.

nepszava.hu