A menedékkérők határmenti tranzitzónákban való elhelyezése fogvatartásnak minősül még akkor is, ha az emberek eltávozhatnak a határ egyik oldalán - válaszolta Mikola Gnatovszki, az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának elnöke a Népszava kérdésére. A Tanács emberi jogi jelentését tegnap mutatták be, s hamar kiderült: Magyarország kifejezetten rossz példaként tűnik fel.

Fogvatartásnak tekintjük, ha egy személy a szabad akaratából nem hagyhatja el a tartózkodási helyét. Ilyen értelemben a menedékkérők határmenti tranzitzónákban való elhelyezése fogvatartásnak minősül még akkor is, ha az emberek eltávozhatnak a határ egyik oldalán - válaszolta Mikola Gnatovszki, az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának elnöke arra a kérdésünkre, hogy elhelyezésnek vagy őrizetbevételnek tekinti-e a migránsok konténertáborokba zárását a magyar-szerb határon.

A tekintélyes testület csütörtökön tette közzé az ET tagállamok börtönviszonyairól és fogvatartási gyakorlatáról készített éves jelentését (is - a szerk.). Gnatovszki brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta: a bizottság vizsgálatai minden olyan intézményre kiterjednek, amelyekben hatósági döntés nyomán embereket foszthatnak meg a szabadságuktól. A börtönök mellett ilyennek számítanak a pszichiátriai intézmények, a szociális gondozók, a rendőrségi fogdák és a külföldiek, köztük a menekültek őrzését szolgáló épületek, táborok.

"Rendkívül élénk figyelemmel kísérjük a magyarországi fejleményeket" - nyilatkozta lapunknak az elnök, aki felidézte: bizottságuk utoljára 2015. októberében látogatott Magyarországra, hogy jelentést készítsen a menedékkérők helyzetéről. Beszámolójukban már akkor is hangot adtak aggodalmaiknak. Gnatovszki elismerte, hogy azóta megváltoztak a magyar törvények, és érdemes lenne újra a helyszínen vizsgálódni. Tevékenységük bizalmas jellegére hivatkozva ugyanakkor csak annyit árult el, hogy a fogvatartás általános magyarországi körülményeit 2018-ban esedékes látogatásukon tervezik felmérni, "de ez nem jelenti azt, hogy ha a körülmények úgy hozzák, ne utazzunk már korábban a helyszínre".

A kínzás elleni bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára támaszkodva határozza meg, hogy mi számít fogvatartásnak. Mint ismeretes, a bíróság a múlt hónapban kimondta, hogy két menedékkérőt 2015-ben jogsértően tartottak fogva a határmenti tranzitzónában. Gnatovszki elmondta azt is, hogy hivatalos tárgyalópartnerük, a budapesti kormány mellett, napi kapcsolatban állnak a magyarországi civil szervezetekkel is. Az Európai Bizottság előreláthatóan a nyáron készül el a menedékügyi törvény módosításáról szóló elemzésével, és akkor dönti el, hogy uniós jogba ütközik-e a szabályrendszer. A tanácsi bizottság figyelemmel kíséri a brüsszeliek munkáját - mindössze ennyi hangzott el a lehetséges együttműködésüket firtató kérdésünkre.

Kozmetikázta a jelentést az MTI

Ugyan Európa továbbra is a demokrácia "világítótornya" a világban, az utóbbi években a kontinens számos országában romlott a jogállamiság helyzete, a populizmus egyre elfogadottabbá válik, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyes államokban tapasztalt illiberális fordulatot - figyelmeztetett csütörtökön közzétett jelentésében az Európa Tanács (ET). Az MTI beszámolója szerint a Thorbjorn Jagland főtitkár által kiadott éves emberi jogi jelentésben kiemelték: komoly veszélyt jelent a demokráciára, ha a populisták "a nép akaratára" hivatkozva korlátozzák a vitát és a politikai pluralizmust, aláássák az alapvető emberi jogokat, meggyengítik a fékeket és az ellensúlyokat, ide értve a szabad sajtót és a civil társadalmat, továbbá megkérdőjelezik a nemzetközi szerződések jelentette kötelezettségeket. Azt pedig már az Eurológus szúrta ki, hogy noha a jelentésben többször előkerül Magyarország, de az MTI csak két példát említ. A bírói függetlenségről szóló részben kitértek Baka András, a Legfelsőbb Bíróság idő előtt elmozdított egykori elnökének esetére. Az ő jogait több ponton sértették a magyar hatóságok, állapította meg az ET emberi jogi egyezménye felett őrködő strasbourgi bíróság. Az MTI szerint "ebben a fejezetben egyebek mellett megemlítették a korábban az egyik legfőbb magyar ellenzéki lapnak számító Népszabadság tavalyi bezárását is". A jelentés ugyanakkor konkrét példának hozza fel a lapot arra, hogyan akadályozza a médiapiac lecsökkent láthatósága a szerkesztői függetlenséget.

Az MTI csak általánosságban írt arról, hogy "néhol", "néhány országban" egyenlőtlen volt a különböző politikai jelöltek hozzáférése a médiához, nem mindenhol alkalmazzák megfelelően a szabályokat a a gyülekezés szabadságára, akadályozzák a civil szervezetek működését, megnehezítik a létrehozásukat, a tevékenységük gyakorlását és a finanszírozásukat, valamint stigmatizálják, bemocskolják őket. Valójában azonban a dokumentum mindhárom esetben a példák között hozza Magyarországot: a fizetett politikai hirdetések betiltása az ET alkotmányügyi szerve szerint bebetonozta a kormánypártok médiatúlsúlyát, a rendőrség egy alkalommal pusztán közlekedési okokra hivatkozva akart betiltani egy tüntetést, a civil szervezetek egy részére pedig pusztán a tevékenységük miatt raknak adminisztratív többletkötelezettségeket, példaként a norvég alapos civilek zaklatását beidézve.

Szerző: Halmai Katalin (Brüsszel) / nepszava.hu