Ennek első cikkelye: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” Akár a Koránt is idézhették volna. Teljesen egybecseng. Azonban figyelmünket ne kerülje el: „szabadnak és jogokban egyenlőnek születik”. Azonban ne feledjük, hogy szabadságnak is vannak határai és hiába születünk egyenlő jogokkal, csupán bizonyos jogokkal születünk és később ezekhez szerzünk plusz jogokat korral (nagykorúság betöltésével), tudással, intézményes felhatalmazással stb. Tehát: nem születünk minden jog kedvezményezettjeként automatikusan. Azt hiszem sok mindent félreértelmezünk a demokráciában jogi területen, mert olyasmire is felhatalmazzuk magunkat, vagy másokat, ami nem jár születéssel. A nem járó jogokra vonatkozó szabályozás az Iszlámban a Jogkorlátozás intézménye, másszóval Hadzsr. Maga a szó követ, sziklát, éles határt jelent, de kiterjed értelme karanténre, elzárásra. A Koránban így szerepel:

A Napon látják (majd) az Angyalokat, de nem lesz a bűnösöknek örömhír azon a Napon. Így szólnak (az Angyalok): „Itt a határ, mit megvontatok!” (Korán 25:22)

A jogkorlátozottak három csoportját különböztetjük meg. Az első, akiknek érdekében történik. Ilyenek a kiskorúak és az árvák (Korán 4:6). Nagykorúságuk eléréséig gyámjuk dönt vagyonukról, örökségükről. Választásokon nem vehetnek részt, nem tanúskodhatnak. A gyámság feltételeit, a gyám jogait és kötelességeit az Iszlám részletesen szabályozza. Ugyanígy gyámság alá esnek a beszámíthatóság hiányában szenvedő betegek megbomlott elmeállapotúak.

Ne közelítsétek az árva vagyonát, kivéve, ha azt jobbá teszitek (gyarapítjátok), míg meg nem érnek teljesen. Legyetek igazságosak, ha mértéket szabtok és kimértek. Nem rovunk a lélekre többet, mint amit elbír. Ha szóltok, Igazsággal szóljatok, még ha hozzátartozót is érint. És Allah szövetségét hűen tartsátok meg, ezt rendeli el Ő nektek, hátha tán emlékeztek. (Korán 6:152)

Második csoportba tartoznak azok, akiknek jogait egy elfogadott törvény alapján korlátozzák. Ilyenek az adósok, csődbe jutott vállalkozók, akik adósságuk megtérítésekor szerzik vissza teljes jogukat. Az, hogy melyek ezek a jogok és korlátozások, szankciók, az adott közösség helyben dönti el. Ebbe a kategóriába esik az a halálos beteg is, aki vagyonának egyharmadáról nem a határokon belül rendelkezett. Ugyanis az Iszlám minden hívő vagyona kétharmad részének örökösödési szabályait előírja, de egyharmaddal szabadon rendelkezik a végrendelkező. Itt az a szabályozás, hogy a hívő az egyharmad részen felül még életében nem ajándékozhat senkinek semmit. Tehát nem nyúlhat bele akarva, vagy akaratlanul a köteles részbe. Ugyanis a halálhoz közel az ember elvesztheti józan ítélőképességét.
A harmadik kategória a büntető jogkorlátozás. Ide esnek azok, akiket cselekvőképességüktől megfosztott a bíróság, ítéletüket töltik, illetve jogi kötelezettségeket rótt rájuk, pl. kártérítés, büntetés lerovás stb.
Van azonban az Emberi és polgári jogok nyilatkozata első cikkelyében még egy nagyon fontos gondolat: „társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak”. Tehát léteznek különbségek társadalmi hasznosság szempontjából és az Iszlám is ezt vallja. Ehhez az Iszlám jogokat ad, illetve jogok elvesztésével szankcionál. Nem csupán a fenti büntető intézkedésekre gondolok, hanem a szakmaiságra, választási és választhatósági alkalmasságra. Egy kórházban egy műtétet az orvosok konzíliuma dönti el, amibe nem vonják be a takarítónő szavazatát. Egy népszavazás kiírásakor sem mindegy, hogy ki adja le a szavazatot. Itt nem férfi és női szavazatról beszélek, mert a közhiedelemmel ellentétben minden női szavazat egy férfi szavazattal egyenértékű. Csak adósságok regisztrálásakor történő tanúzáskor él a két női szavazat egyenlő egy férfi szavazattal szabály. Máskor nem! Viszont egy napi drogadagjáért pár forintot kapó ember voksa miért ér ugyanannyit, mint egy egyetemi tanáré? Egy ember, aki azt sem tudja, milyen országban van, csak vegetatív életjelenségeket mutat, miért dönt közösséget érintő kérdésekben ugyanazzal az erővel, mint az, aki felelősen, megfontoltan dönt? Ezekre az esetekre az Iszlám szintén alkalmazza a Hadzsr intézményét.
Valóban, a Hadzsr intézménye nem demokratikus, de ki állítja, hogy az Iszlám egyenlő a demokráciával és ki állítja, hogy a demokrácia az a tökéletes szabvány, amit követni kell?