A fekete bodza (Sambucus nigra) hazánkban őshonos cserje, amellyel a kirándulásaid során biztos te is gyakran találkozol.  Régen minden vidéki kertben megtalálható volt, ami nem véletlen, hiszen a ház és az udvar oltalmazójának tartották, illetve sokféle betegség esetén alkalmazták a gyógyhatásai miatt. Virága, levele, érett ibolyakék bogyója egyaránt tartalmaz gyógyhatású anyagokat.

Nem csak gyűjtik, termesztik is

Forrás: Pixabay.com

Terebélyes, élénkzöld levelei vannak, nagy, tányérszerű, fehér virágzatából alakulnak majd ki éjfekete bogyótermései. Ma már nem csak útszéli bokorként tekintenek rá, hanem termesztik is, mert akkora az élelmiszeripari kereslet a termései iránt, hogy azt már a gyűjtött, vadon termő mennyiség nem tudta fedezni. A KSH adatai szerint 2019-ben 5296 hektáron termesztettek hazánban fekete bodzát, amiről 15914 tonna termést takarítottak be.

Évről-évre egyre fejlettebb a feldolgozó ipara, állandó a belőle készült termékek piaca. A fekete bodzából különleges dzsemek, szörpök, lekvárok és különféle gyógyító nedvek, levek, aszalványok készülnek. Természetes színezékként használják a gyümölcséből készült színanyagsűrítményt -   ezzel javítva a szörpök, gyümölcslevek, üdítőitalok színét.

Otthoni felhasználása is nagy hagyományokra tekint vissza: virágaiból sokan készítenek üdítő italt, palacsintatésztába mártva kirántják vagy  köhögéscsillapító szörpöt főznek. Mások szárítva, télen, teaként fogyasszák meghűlés esetére, izzasztónak. Augusztus végén, szeptember közepén szedésre érett bordósfeketére színeződött terméséből házilag főzött lekvárok, szörpök születnek.

A fekete bodza egészségre gyakorolt hatásai

A fekete bodza termésének a pozitív élettani hatásait a benne nagy mennyiségben megtalálható vitaminoknak, makro- és mikroelemeknek, cukroknak, gyümölcssavaknak, cseranyagoknak, antociánoknak, és flavonoidoknak köszönheti. A Sambucus nigra egyes fajtáit a bogyó színanyagai miatt termesztik - amelyek hét antocianin-komponensből állnak. Jelentős a vas-, a kálium-, a kalcium-, a magnézium- és a foszfortartalma is.

• C-vitamin: 120-140 mg/100g
• B1-vitamin: 65-70 mg/100g
• B2-vitamin: 78-80 mg/100g
• B6-vitamin: 0,24-0,25 mg/100g
• vas: 1,6-1,8 mg/100g
• kalcium: 75-92 mg/100g
• magnézium: 77-79 mg/100 g
• foszfor: 40-95 mg/100g
• kálium: 390-530 mg/100g

A termésből készült tea enyhe hashajtó hatású, izzasztószerként és  vizelethajtó szerként is alkalmazzák. Lekvárja meghűlésnél immunerősítőként és izzasztóként szolgál, de a reumatikus fájdalmakat is enyhíti. A bogyókból bort és pálinkát is készítenek. VIGYÁZAT! Az éretlen termésében található szambunigrin cianogén glikozid nagyobb adagban hánytat, erős gyomorpanaszokat okozhat.

Forrás: Pixabay.com

Az egyik legrégebben használt gyógytea-alapanyag

A fekete bodza virága az egyik legrégebben használt gyógytea-alapanyag. Tartalmaz 2–3% flavonoidot, glikozidát, rutint, illóolajat, quercetint, nyálkát, cseranyagot, gyantát, kolint,szambunigrin klorogénsavat, szaponinokat. A belőle készült gyógyteát használják meghűlésre, valamint izzasztó, vizelethajtó, vértisztító és enyhe hashajtó hatású.

Levelei tartalmaznak b-karotint, sambunigrin glikozidot, cseranyagot, gyantát, A-provitamint. Teája kiváló reumás bántalmak ellen, alkalmas vizelethajtónak, izzasztónak és lázcsillapítónak. Külsőleg is alkalmazható kenőcsként zúzódások, rándulások, napégés és aranyér ellen.

Gyalogbodza, földi bodza - ERŐSEN MÉRGEZŐ!

Gyalogbodza, földi bodza - ERŐSEN MÉRGEZŐ! - Forrás: Pixabay.com

Gyalogbodza (Sambucus ebulus) - ez az útszéli gyomnövényzet évelő, magaskórós lágyszárú növénye nagyon gyakori az utak mentén, a fasorokban, az állattartó telepek közelében.

A gyalogbodza az avatatlanok számára könnyen összetéveszthető a fekete bodzával, ami nagyon súlyos következményekkel járhat, tekintettel arra, hogy a gyalogbodza - beleértve virágját és bogyóját is -  erősen mérgező. Ezért nagyon fontos ismerni azokat a jegyeket, amivel mekülönböztethető a fekete bodzától:

• a gyalogbodza nem fásszárú, hanem lágyszárú növény
• levelei, levélszeletei a fekete bodzáénál keskenyebbek, hegyesebbek
• virágait nyáron - júniustól-augusztusig hozza, némileg később, mint a fekete bodza - bár a két faj virágzása között lehet átfedés
• a virágok jellegzetessége, hogy a portokok kárminpirosak (a fekete bodza portokjai sárgák
• a gyalogbodza terméses bogernyői tömöttebbek, általában felállóak vagy oldalra hajlóak, míg a fekete bodza terméses „tányérjai" inkább lecsüngők

Bár a gyalogbodza kinézete megtévesztő lehet, de az illata és színe elárulja:  mert amíg a fekete bodza illata kellemesen édes,  addig a gyalogbodza kellemetlen szagú.

Hogyan gyűjtsd a fekete bodzát?

Ha már tisztában vagy a fekete bodza és a mérgező gyalogbodza közötti eltérésekkel és biztonsággal meg tudod ítélni, hogy melyikkel van dolgod, következhet a gyűjtés. Alapszabály: a bodza virágait soha ne a forgalmas utak mellől szedd, mert azok szennyezettek lehetnek.  Érdemesebb az érintetlenebb helyeket felkeresni:   dombokról, erdei tisztásokról, erdőszélekről gyűjteni. (Agroinform)