Kényelmetlen a hatalom számára, hogy kiderült, kik vették ki a Quaes­tor-cégekből az utolsó pillanatban a pénzüket, ezért igyekeznek a kifizetésekről szóló közleménnyel elterelni a figyelmet.

Egyértelműen terelés volt a pénteken nyilvánosságra hozott Befektetővédelmi Alap (Beva) által kiadott közlemény. Az ugyanis semmi újdonságot nem tartalmazott. Egyszerűen arról a listáról szerették volna elterelni a figyelmet, amelyet ugyanazon a napon hozott nyilvánosságra az N1 tévé, és amely felveti a bennfentes információval való visszaélés lehetőségét – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kálmán-Pikó István, a Quaestor-károsultak képviselője a listáról, amely a minap került napvilágra. Ezen azoknak a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak a neve szerepel, akik a bedőlés előtti utolsó napon, 2015. március 9-én vették ki a pénzüket a brókercégnél vezetett számlájukról. Összesen hozzávetőleg 6,5 milliárd forintot mentettek ki így a cégtől, miközben a többi károsultnak, azaz mintegy 33 ezer embernek fogalma sem volt arról, hogy veszélyben van a pénze.

Az N1 tévé összeállítása szerint jó az esély, hogy bennfentes információk alapján értesültek a közeli bedőlésről azok, akik közel voltak a tűzhöz. Ezt ugyanakkor tagadták az érintettek, így az a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. is, amely a legnagyobb összeget, hozzávetőleg 3,9 milliárd forintot vett ki a számlájáról. Magyarázatuk szerint a Buda-Cash bedőlését követően kiadott miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt, szó sincs arról, hogy szóltak volna nekik a várható csődről. De akadt olyan magánszemély is, aki 414 millió forintot mentett ki a brókercégtől az utolsó pillanatban. A Legfőbb Ügyészség egy korábbi gépkocsivezetője pedig kétszázmillió forint körüli összeget emelt le a számlájáról.

Kálmán-Pikó István arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a számlaforgalmak elemzésével, a korábbi pénzmozgásokhoz való viszonyítással könnyen bebizonyítható, hogy információk szivároghattak ki a Quaestor agóniájáról.

A Befektetővédelmi Alap október 14-én kiadott közleménye szerint a károsultaknak járó 124,3 milliárd forintból 123,8 milliárdot a jogosultak már felvettek. A dokumentum szerint a Beva, illetve a Kárrendezési Alap által fizetett kártalanítás független a Quaestor-cégek felszámolásának folyamatától. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a törvény értelmében a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. azon ügyfelei is számíthatnak kártalanításra, akik bírósági határozattal tudják bizonyítani, valóban volt pénzük a cégnél.

Ez utóbbi kapcsán Kálmán-Pikó István kiemelte, mintegy ötszáz károsultról lehet szó, akik hozzávetőleg 1-2 milliárd forintnyi kártalanításra számíthatnak. Ezeket az ügyeket azért kezelik külön, mert a károsultak befizetéseiről semmiféle hivatalos dokumentum nem készült.

Szerző: Hajdu Péter / mno.hu