A fémurán termelését kifejezetten tiltja az Irán által 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás. A lépéssel Irán valószínűleg az új amerikai vezetésre próbál nyomást helyezni az ellenük hozott szankciók feloldása céljából. Joe Biden azonban kizárta annak lehetőségét, hogy az amerikaiak a szankciók feloldásával próbálják jobb belátásra bírni Iránt, amely mostani lépésével azt kockáztatja, hogy nemcsak az Egyesült Államok viszonylatában, hanem az eddig párbeszédre nyitott európai országok szemében is elszigetelődik.

A Wall Street Journal arról ír, hogy Irán kisebb mennyiségű természetes, tehát nem dúsított fémuránt állított elő. A NAÜ szakértői szerint ahhoz, hogy beépíthető legyen nukleáris fegyverek magjába, valójában nagyjából fél kilogramm magasan dúsított fémuránra lenne szükség.

Bár önmagában az urándúsítást polgári célokra is lehet használni (például atomreaktorok működtetéséhez vagy orvosi izotópok kifejlesztéséhez), a fémurán elsősorban inkább nukleáris fegyverek kifejlesztésére alkalmas. Ennek megfelelően a fémurán termelését kifejezetten tiltja az Irán és hat nagyhatalom (Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Németország) között 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás.

A LÉPÉSSEL IRÁN VALÓSZÍNŰLEG AZ ÚJ AMERIKAI VEZETÉSRE PRÓBÁL NYOMÁST HELYEZNI AZ ELLENÜK HOZOTT SZANKCIÓK FELOLDÁSA CÉLJÁBÓL.

Füstbe ment megállapodás

Irán azután kezdte látványosan megszegni a nukleáris megállapodásban foglaltakat, hogy a Trump-kormányzat 2018-ban kilépett az egyezményből és újból gazdasági szankciókat vetett ki az országra. A szankciók nagyon súlyos hatással voltak az iráni gazdaságra, ahogy ez a lenti ábrán látható. (Portfolio)