A járvány kezelése, az emberek mozgásszabadsága, a menekültekkel kapcsolatos bánásmód és a külső partnerországok finanszírozása ugyanúgy terítékre kerül majd, mint a járvány remélt lecsengése utáni gazdaságpolitika előkészítése, miközben olyan nem kevéssé problematikus külső viszonylatokra is kitérnek, mint az EU-török, meg az EU-orosz kapcsolatok alakulása.

Mindezek mögött áll ugrásra készen – egyelőre hivatalosan nem létező napirendi pontként – annak lehetősége is, hogy valamely ország vezetője esetleg ebben a körben is felhozza a magyarországi pedofiltörvény témáját, miként azt 13 ország EU-ügyi minisztere megtette már a tárcavezetők keddi luxembourgi ülésén is. Ha így volna, ez előre láthatóan határozott visszautasításra fog találni, nem kizárható módon nem csak magyar részről, hanem esetleg szolidaritási alapon megszólaló további delegációk részéről is.

Mindeközben néhány emeltebb hangú egymáshoz szólás sem feltétlen lenne meglepő. A koronavírus-járvány kapcsán előre láthatóan sok szó esik majd a delta variáns terjedéséről, valamint annak fontosságáról, hogy ennek kapcsán az unió országai lehetőleg azonos módon és feltételekkel viszonyuljanak az ilyen variánssal sújtott külső államokhoz.

Általában is biztosra vehető, hogy a július egytől esedékes közös védettségi igazolás – az európai uniós „digitális zöld tanúsítvány”, avagy „Covid-igazolás” – kapcsán ismét téma lesz a tagországok közötti szabad mozgás szavatolásának kérdése is.

Az Európai Bizottság várhatóan tájékoztatót ad majd a 750 milliárd eurós Helyreállítási – avagy Új Generációs – alap alkalmazásának előkészületeiről, az első bizottsági kötvénykibocsátásról, valamint a beérkezett tagállami nemzeti reformprogramok elfogadásának állásáról.

Olasz kérésre tűzik napirendre a migrációs válság kezelésének állását.

A hat éve megoldatlan probléma kapcsán – a korábbi meddő viták ismétlődésének kerülésére – hírek szerint a levezető elnök Charles Michel elsősorban a kérdés külső dimenzióival (külső határvédelemmel és főként a forrás- és tranzitországokkal való kapcsolatépítéssel) akar majd foglalkozni.

Ez sem minden ellenvélemény nélküli ügy, végül is pénzről van szó, így a kiszivárgott tervezet szerint az Európai Bizottság összesen 5,7 milliárd eurónyi támogatást akar elfogadtatni a tagállamokkal – és ami nehezebb lesz: majd az Európai Parlamenttel is – Törökország, Jordánia, Libanon és Szíria számára.

Tekintve, hogy a migrációs dosszié csúcsszintű megvitatásának első számú szószólója Mario Draghi volt, megfigyelők biztosra veszik, hogy az olasz miniszterelnök így is fel fogja vetni majd az olasz partra vetődő menekültek kezelésének a kérdését is, szorgalmazva egy olyan szolidaritási rendszer üzembiztos alkalmazását, ami ilyen helyzetekben nem hagyja magára az EU déli tengerparti államait.

Tavaly óta elvben van már bizottsági javaslat egy átfogó menekültpolitikai csomagra, tagállamok közötti teljes körű egyetértés azonban – éppen a menekültek elosztása miatt – továbbra sincs, ami valószínűtlenné teszi, hogy éppen ezen az ülésen következhetne be áttörés. Ingerült szóváltás viszont annál inkább elképzelhető a résztvevők között.

Ami a pénteki eurózóna-csúcsot illeti, valószínűleg felmerül majd, hogy mikortól, milyen ütemezéssel, és milyen formában kezdjék meg az előkészületeket a járvány utáni gazdaságpolitika kitárgyalására.

Az eddig ismert álláspontok szerint az országok többsége – különösen az eladósodott tagállamok, így Olaszország, Görögország, Belgium, de részben Franciaország is – bízik abban, hogy a visszatérés a járvány előtti szabályokhoz nem feltétlen minden tekintetben kell majd hogy automatikusan a korábbi plafonszámok helyreállítását jelentse, hanem a járványidőszak tapasztalatai fényében szalonképessé válhat egy annál rugalmasabb keretrendszer is.

Ehhez képest a napokban ismertté vált, hogy az osztrák pénzügyminisztérium már most elkezdett olyan munkaanyagokat köröztetni a tagtársak között, amelyben a korábbi szigorú megkötések fokozatos visszavezetését szorgalmazzák, és hasonló szellemben nyilatkozott leendő programjáról a hétvégén Armin Laschet, a következő német kancellárságra jelenleg legesélyesebbnek tekintett CDU-elnök is.

Az eurózóna-tanácskozás témája lehet ezek mellett a bankunió kiteljesítésének a kérdése – ennek kapcsán a pénzügyminiszterek éppen a héten tették félre egy leendő közös betétgarancia-rendszer tervezeteit, azon az alapon, hogy a szeptemberi német választás előtt aligha volna esély közös nevezőre jutni -, és valószínűleg szó lesz a már szintén régebbről megcélzott „tőkepiaci unió” alakításáról is.

A csúcs, a tervek szerint, pénteken a déli órákban fejezi be munkáját. (Infostart)